eur:
393.47
usd:
367.69
bux:
66212.24
2024. április 25. csütörtök Márk
A 2020. évi költségvetési törvényjavaslat, miután Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtotta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban 2019. június 4-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Elárulta a kormány, hogy mire számít a következő években

A kormány tartósan magas, 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol a következő években is; a jövő évi büdzséhez kapcsolt kitekintésben 2020-ra 4,0 százalékos, 2021-re 4,1 százalékos, 2022-re 4,2 százalékos, 2023-ra pedig újra 4,0 százalékos növekedési prognózis szerepel.

Megállapítják, ahhoz, hogy a magyar gazdaság fejlődése az Európai Unió növekedésének átlagát tartósan 2 százalékponttal meghaladja csökkenteni kell az állami kiadásokat, továbbra is ösztönözni kell a beruházásokat, erősíteni kell a kiszámítható beruházási környezetet, és ki kell aknázni a munkaerő-tartalékokat.

A kitekintés alapján

  • az idén a GDP 43 935 milliárd forintot,
  • 2020-ban 48 779 milliárdot ér el,
  • 2021-ben 52 274 milliárd,
  • 2022-ben 56 102 milliárd forint lesz,
  • 2023-ban már 60 080 milliárd forintra hízik.

A következő években a költségvetés szabad tartalékai is nőnek, 2023-ra már mintegy a 800 milliárd forintot tehetnek ki.

Megállapítják, hogy az elmúlt években a magyar államháztartás egyenlege a régiós versenytársak költségvetési teljesítménye körül alakult. A fiskális fegyelem megteremtése ellenére a GDP-arányos állami kiadások szintje továbbra sem tekinthető optimálisnak, ugyanis meghaladja a régiós versenytársak és az euróövezet átlagát is - írták.

Kiemelték, Magyarországon 1995-2008 között a beruházási ráta átlagosan 24 százalék körül volt, a válságban 21 százalék alá süllyedt, majd újból emelkedésnek indult, és az elmúlt időszakban meghaladta a 25 százalékot. A nemzetközi példák, illetve a historikus hazai tényadatok alapján megállapítható, hogy 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedési üteme - írták.

A kormányzati szektor uniós normák szerinti egyenlege a kitekintés szerint folyamatosan javul: a deficit a GDP arányában 2020-ban 1 százalékra, 2021-ben 0,7 százalékra csökken, 2022-ben 0,4 százalékára zsugorodik, majd 2023-ban megszűnik.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Valóra vált Moszkva rémálma, újra megindultak a csúcsfegyverek Ukrajnába - Háborús híreink csütörtökön

Valóra vált Moszkva rémálma, újra megindultak a csúcsfegyverek Ukrajnába - Háborús híreink csütörtökön

Mostanra biztossá vált, hogy az Egyesült Államok a hivatalos fegyverszállítmányok megindulása előtt adott Ukrajnának az ATACMS közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból, az Egyesült Királyság pedig Paveway IV-es "okosbombákat" fog adni Kijevnek. Az orosz csapatok előretörése mindeközben rendületlenül tart, több falut is elfoglaltak egyetlen nap leforgása alatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×