INFORÁDIÓ 
2020. július 6. hétfő
Csaba

aréna

borászat

bacsó andrás

tokaj

tokaj-hegyalja

Bacsó András: a tokaji borminőség szinte elfelejtődött az 1980-as évekre

Bacsó András: a tokaji borminőség szinte elfelejtődött az 1980-as évekre

Bacsó András, a Tokaj-Oremus pincészet igazgatója az 1990-es évek elején azt gondolta: 10-15 év alatt Hegyalja visszakerülhet a világ élvonalába. Ma már tudja, hogy ehhez több generáció munkája szükséges, de nyugdíjas éveire készülve az elért eredményekre büszke lehet - erről is nyilatkozott az InfoRádió Aréna című műsorában. Leginkább annak örül, ha sikerül olyan körülményeket teremtenie, hogy a borvidéken született fiatalok visszatérjenek a régióba. A beszélgetés szerkesztett és rövidített változata.

Szóba került a klímaváltozás, ami elég gyakori téma mostanában. Mennyire más most a munka a szőlőben és a pincékben? Lehet, hogy melegebbek már a pincék is?

Nagyon sok változás van a környezetünkben. Természetesen erre föl kell készülni, figyelni kell és minden vonatkozásban választ kell adni ezekre a kihívásokra.

Talán a legszemléletesebb, ami számomra is szinte hihetetlen, hogy a szüret kezdési időpontja három-négy héttel előbbre jött.

Ez bizony nagy-nagy feladat, hiszen az egész pincészet munkáját úgy kell szervezni, hogy készek legyünk a korábbi szüretre, készek legyünk arra, hogy a megfelelő időpontban, amikor kell, akkor szedjük le az adott borhoz való, tökéletesen érett és egészséges szőlőt. Tudnunk kell, melyik parcellarészekben, melyik dűlőrészekben a legjobbak az aszúsodás feltételei, ott pedig vállaljuk a rizikót, ott kivárunk a szürettel, annak érdekében, hogy nagyon jó késői szürethez, nagyon jó szamorodnihoz való szőlőminőséget nyerjünk és természetesen tudjuk azt, hogy mely dűlőrészekben van lehetőség az aszúszem kinyerésére. Ha ezt így tekintjük, akkor képesek vagyunk minden Tokaj által determinált bornak megfelelő szőlőminőség szüretjére, természetesen az adott rizikófaktorok vállalásával. Ugyanakkor a szőlőben is rengeteg munkát végzünk, de ez természetes. Nagyapám is úgy dolgozott, hogy állandóan figyelte a tőkéket, és amely tőke nem viselkedett jól, elfelejtette, netalán kivágta. A furmintváltozatok esetében mi is nagyon komoly szelekciós munkát indítottunk 15 évvel ezelőtt. Most kezdenek jönni azok az eredmények, amelyek révén a csodálatos furmintfajtának számunkra legjobb változatait ismertük meg és szelektáltuk ki, így a magunk számára állíthatjuk elő a telepítésekhez az oltványokat. Ugyanígy a pincészet munkájában mindent el kell követni annak érdekében, hogy a klímaváltozás kihívásainak eleget tegyünk.

Tokaj-Hegyalja egyik fontos eleme a hagyományőrzés, a hagyománytisztelet, de az újítás is jelen van, például pinot noir is készült már az Oremus Pincészetben, tehát vörösbor. Elég sokan az utóbbi években pezsgővel is foglalkoznak, nagy a divatja most. Mi a helyzet az Oremusnál? Készül pezsgő? Netán a vörösborvonalat folytatják?

Nagyon sok kísérletet végzünk, és ez hosszú távon kamatozik. Az Oremus alapvető filozófiája, hogy megfeleljen a tokaji nagy, klasszikus borminőségnek. A legfontosabb számunkra, hogy a legjobb tokaji aszúbort készítsük, ezért mindent alárendelünk ennek. Emellett a másik nagy feladat, hogy a furmint szőlőfajtából elkészítsük egy olyan finom, száraz fehérbort, amely nemzetközi vonatkozásban is megállja a helyét. Természetes, a kettő között mindig van egy borminőség, ez pedig az úgynevezett késői szüretelésű nemes-édes borvilág, amelyre szintén nagy érdeklődés van és helye van a korszerű étkezési kultúrában. Ezért a nemes késői szüretelésű borok vonatkozásában is a modern borvilágnak kell megfelelnünk, amikor egy késői szüretelésű Oremus bort prezentálunk, és ugyanúgy a klasszikus változatot, a tokaji édes Szamorodnit is készítjük, amely több száz év hagyománya által készül mindazzal a modern tartalommal, amely kedvessé, széppé és jóváteszi a bort. Mi az Oremusnál ezért nem foglalkozunk pezsgőkészítéssel jelen pillanatban, és ha néhány kékszőlő fajtát telepítünk, az kimondottan kísérlet és ezeknek az értékesítése nem Tokaji néven, hanem észak-magyarországi elnevezéssel, eredetmegjelöléssel történik. A birtokot egy hármas egységre építettük föl, és hazai és nemzetközi vonatkozásban ezt a három borból álló egységet szeretnénk továbbvinni. A piramis tetején található az aszúbor, középen helyezkedik el a késői szüretelésű tokaji nemes édes bor és természetesen talán legnagyobb palackszámban a furmint borunk készül Mandolás márkanévvel. Ez a hármas borvilág működik, és úgy gondolom, ezen nem kell változtatni.

Szó volt a munkaerő kérdéséről. Ez a mezőgazdaságban és különösen a minőségi szőlőtermesztésben meghatározó probléma sok helyen. Kik dolgoznak most a szőlőkben és kik fognak öt-tíz-tizenöt-húsz év múlva dolgozni?

Megint csak egy olyan problémáról van szó, amelyet ki kell beszélnünk, folyamatosan elemeznünk kell, hiszen kezdő szakemberként én sem gondoltam volna, hogy majd 15-20 év múlva ezek komoly problémát jelentő tényezők lesznek. A legnagyobb gond, hogy a szőlészeti ágazatban nem könnyű megfelelő munkásokat találni. A város és az ipar elszívja azokat a dolgos munkásokat, akik a környezetemben, a borvidéken élnek, ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ott tartsam ezeket az embereket.

Ezért az utóbbi tíz évben nagyon komoly béremeléseket, olyan egyéb tényezőket építettünk be a szőlőmunkásaink életébe, hogy jelen pillanatban elegendő szőlőmunkásunk van az Oremusnál, bár jelentősen megnőttek a bérterhek.

A birtokon a korábbi 50 fős dolgozói létszámot megemeltük hatvanra, ez nagyon fontos. Mindent elkövetek annak érdekében, hogy azok a családok, amelyek tagjai nálam dolgoznak, a gyerekek is jöjjenek szüretelni, hogy megismerjék a szőlőmunkát, megszeressék és maradjanak ott a borvidéken. Ahol a legnagyobb gond van most, az például a traktorok üzemeltetése, szerelése, működtetése, hiszen egy modern berendezést, egy modern gépet most már nem lehet a korábbi mentalitással működtetni, ezért is oktatásban, támogatásban, a családok támogatásában, a bérfejlesztésben mindent el kell követnem annak érdekében, hogy a munkaerőt tudjam pótolni. A munkafeltételek javítása egy másik tényező, az utóbbi húsz évben ezen a téren is nagyon sokat dolgozunk, hogy minden fizikai munkát csökkentsünk, amit lehetséges. Ugyanakkor a keményebb fizikai munkákat megfelelően honoráljuk díjazás révén. Csak így lehet biztosítani a munkaerőt, de a következő generáció vonatkozásában igen, ez egy komoly kérdés. Nem könnyű feladat, de ez a cél, és ennek a záloga, hogy olyan bort készítünk, amely bor olyan áron adható el, hogy rentábilis, tudjuk ezeket a fejlesztéseket elvégezni technikai oldalról és természetesen emberi erőforrás oldaláról is. Nagyon összetett feladat, nem lehet csak kiragadni egyik vagy másik szegmensét, ezért nagyon fontos, hogy a szőlészet és borászat irányítójának minden területet ismerni kell és csak összefüggéseiben képes megoldást találni a néhány esetben jelentkező nagyobb konfliktushelyzetre.

Említette a gyerekeket a munkaerő-utánpótlás szempontjából. Tudjuk, hogy a gyerekek interneten, okos telefonon nőnek fel, behozhatók ők a mezőgazdasági munkába?

Én ezt leginkább úgy fogalmaznám meg, hogy készen kell lenni arra, hogy ezt a problémakört értelmezzük és megoldjuk.

Ha csak siránkozni fogok, akkor nem lesz semmi. Én főleg az utóbbi 8-10 évben érzem nagyon keményen ezt a feladatot, és most mindent megteszek annak érdekében, hogy a fiatal generáció megtartható legyen,

mindent megteszek annak érdekében, hogy a visszavándorlás megvalósuljon és a vidéken élő családok gyerekei ott maradjanak. Nagyon komplex a feladat, meg kell tenni, meg kell oldani ezt. Azon emberek vonatkozásában, akik egyetemi végzettséggel vannak, azon emberek vonatkozásában, akiknek szakmai képesítésük van és még azon embereket is, akik betanított munkásként dolgoznak. Az Oremusnál egyik legjobb példa, hogy már két embert alkalmazok, akik öt-hat évet lehúztak Londonban és most visszajöttek, ott születtek a borvidéken, visszajöttek dolgozni, és bízom benne, hogy ott maradnak. Szőlőmunkásaim átlagéletkora fiatalabb, mint tíz évvel ezelőtt, a borászatban tevékenykedő munkásaim, pincemestereim átlagéletkora kicsit fiatalabb, mint tíz évvel ezelőtt. Ez egy nagyon nagy feladat, meg kell tenni mindent ennek érdekében. Nem könnyű, de ha kibeszéljük ezt a problémát borvidéki szinten, nemzeti szinten, akkor képesek leszünk ezt megoldani. Azok a gondok, amelyeket érzek én is itt Magyarországon, ugyanez a probléma Franciaországban is, Burgundiában, Bordeaux-ban, tehát tanulva a bordeaux-i, burgundi példákból, meg tudjuk hozni azokat az intézkedéseket, amelynek révén egy fenntartható szőlő- és borbirtok életét tudjuk biztosítani minden aspektusból.

A cikk végére ért.
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018