A Pénzügykutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint tavaly ugyan rekordmértékben, 4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, idén megtörik a lendület, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP - mondta Várhegyi Éva, a cég tudományos tanácsadója.
Elmondta: ennek egyik fő oka, hogy lanyhul a külső konjunktúra, a világgazdaságban nőnek a feszültségek, a magyar gazdaság exportpiacának 80 százalékát adó Európa is jelentős nehézségekkel küszködik, az eurózóna legerősebb gazdaságának, a németnek a növekedési üteme várhatóan 1 százalék közelében lesz.
Várhegyi Éva jelezte: idén az infláció éves átlagban 3,2 százalék lesz, a pénzromlás az év végén 3,3 százalékot érhet el.
A forint/euró árfolyam 2018-ban éves átlagban 318 forint lesz
- tette hozzá.
Várhegyi Éva elmondta: a gazdaság belső hajtóerői is gyengülnek, bár a kormány az uniós és az önkormányzati választások évében is igyekszik élénkíteni a keresletet, de erre korlátozottan lesznek lehetőségei. A harmadik éve erősödő bérigényeket egyre nehezebb ellensúlyozni a költségvetésben, hatásuk még az inflációs célt is veszélyeztetheti.
Jelezte: mérséklődik az uniós forrásokból finanszírozott beruházások dinamikája, és ezt csak részben kompenzálják a munkaerő kiváltását szolgáló, saját forrású fejlesztések, bár ezeket továbbra is ösztönzik a kedvező hitelezési feltételek, a lakásépítéshez kapcsolódó kedvezmények, valamint a jegybank év elején elindított új növekedési hitel programja. A beruházások idén várhatóan a tavalyi dinamika felével, mintegy 8 százalékkal bővülnek, és a lakossági fogyasztás is kissé mérséklődik, a tavalyi 5,3 százalékról ebben az évben 4,5 százalékra csökken.
A kutató jelezte: a pénzügyi egyensúly mutatói kielégítőek maradnak, bár a kockázatok erősödnek, a tavalyinál visszafogottabb belföldi kereslet mellett az infláció nem lép ki a 3 plusz-mínusz 1 százalékos célsávból, éves átlagban 3,2 százalékos árszínvonal-emelkedést prognosztizálnak a Pénzügykutató munkatársai. Rámutatott: az ország legutóbbi két felminősítése segít abban, hogy kissé visszaerősödjön a forint tavaly meggyengült árfolyama. Ebbe az irányba hat az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei év második felében várhatóan ugyan szigorít a monetáris politikáján, de nem emeli meg a - funkcióját mind inkább elvesztő - alapkamatot.
Utalt arra: a külkereskedelmi aktívum ugyan tovább apad, de az uniós transzferek még fenntartják az ország külső finanszírozási többletét. Az államháztartás pozíciója megfelelhet az uniós elvárásoknak, bár a tervezettnél alacsonyabb növekedés bevételkieséssel jár, idén az uniós módszertan alapján számított államháztartási deficit a GDP 2,2 százaléka lehet.
Hangsúlyozta:
a magyar gazdaságot már harmadik éve a túlfűtöttség jellemzi, ez a képzett munkaerő egyre jelentősebb hiányában mutatkozik meg.
A közfoglalkoztatásban egyre kisebbek a tartalékok, és nem várható, hogy a külföldön dolgozók nagy számban hazajönnek - mondta Várhegyi Éva.
Kérdésre jelezte: a jegybank a monetáris politika várható szigorítása jegyében először az egynapos betét kamatát a mostani mínusz 0,15 százalékról 0 százalékra emelheti.