A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg a forgalom volumene az egy évvel korábbit. A múlt év egészében 6,0 százalékkal nőttek az eladások. Részletes adatok (élelmiszerüzlet, italbolt, online vásárlás, üzemanyag, bútor, műszaki cikk stb.) korábbi cikkünkben olvashatók.
A lakásátadások újabb lökést adhatnak
A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely úgy látja, hogy a januári adat nagyon kedvező. Műszaki cikkekből és bútorokból kevesebbet vettek az emberek, de újra megugrottak az élelmiszervásárlások, és több üzemanyag fogyott, mint 2018 januárjában. Az InfoRádióban kiemelte: jelentősen bővül Magyarországon a forgalomba helyezett gépkocsik száma, ez húzza magával az üzemanyagok forgalmát. Arra is számítanak, hogy
idén lakáseladási hullám várható, ami ismét megemeli majd a műszaki cikkek és a bútorok forgalmát.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője közleményében rámutatott: a tavaly januári magas bázis ellenére sikerült a várakozásokat felülmúlni, a kiskereskedelemi forgalom várakozáson felül nőtt januárban. Az adat alacsonyabb ugyan, mint a tavalyi év átlaga, de magasabb, mint a megelőző két hónap növekedési üteme volt.
Ami a bolttípusokat illeti, erős volt a növekedés az élelmiszerkereskedelemben, gyakorlatilag ez a tétel okozta a meglepetést. A nem-élelmiszer jellegű boltok forgalmának továbbra is erős a növekedése, azonban már jelentősen elmarad a tavalyi év elején látott kétszámjegyű mértéktől.
Kiugró adat vagy egy trendforduló kezdete?
Összességében egy-egy kiugró adatot leszámítva 2017 vége óta lassuló trend figyelhető meg a kiskereskedelemben, Virovácz Péter szerint tehát az a kérdés, hogy a januárban látott dinamikus forgalomnövekedés vajon kiugró adat-e, vagy egy trendforduló kezdete.
Az ING Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2019-ben a kiskereskedelmi szektor növekedése elmarad majd a tavalyi év átlagától, de így is 4 százalék körüli növekedésre számítanak. A lassulás legfőbb oka, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó - ezt mutatja a nem-élelmiszerjellegű boltok forgalmának alakulása.
A reálbér-növekedés is visszafogottabb lesz az erősödő infláció nyomán, a lakosság pedig egyre inkább a szolgáltatások felé fordulhat a termékek vásárlása helyett.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője is úgy véli, hogy a januári adat egy erős évkezdést jelentett. Elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma javult a decemberi visszafogott növekedést követően,
ugyanakkor a januári átmeneti élénkülés nem jelenti a csökkenő trend végét. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2019-ben várhatóan elmarad a tavalyitól, viszont a belső fogyasztás továbbra is a GDP növekedésének hajtóereje maradhat.
A némileg lassuló, de továbbra is emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom magas szintje és a feszes munkapiac továbbra is támogatja a belső keresletet. A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció lassú emelkedését, a dinamikus fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához