Érdekes eredményeket hozott az Állami Számvevőszék egy friss felmérése. Különböző korcsoportokat vizsgálva arra voltak kíváncsiak, bővíthető-e még a foglalkoztatottak köre.
"Két korcsoportot vizsgáltunk, a legfiatalabbakat és az idősebbeket. A fiatalok körében van még lehetőség arra, hogy növekedjék a gazdasági aktivitás. Elsősorban arra gondolunk, hogyha megfelelő képzést tudnánk nyújtani azoknak, akik az iskolát viszonylag korán befejezik, akkor a foglalkoztathatóságuk növekedne és hamarabb munkába tudnának állni" - osztotta meg az ÁSZ kutatásának eredményeit az InfoRádióval Pulay Gyula, a számvevőszék felügyeleti vezetője.
Még abban is látnának lehetőséget, hogy
az egyetemeken, főiskolákon nappali tagozaton tanulók távmunkában vagy részmunkaidőben legyenek aktívabbak a munkaerőpiacon. A 16 és 24 év közöttieknél lenne ilyen lehetőség.
Az idősek körében a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt azért folyamatosan nő már a dolgozók száma, a korhatáremelés pedig két évig még tart is;utána viszont csak a nyugdíj melletti foglalkoztatástól várható eredmény.
"Ahol nem látunk igazából jelentős javulást, az a kis falvakban élők gazdasági aktivitása,
úgy tűnik, ezeket a településeket még nem érte el a kedvező gazdasági növekedés. Vannak tartalékok, de ehhez a kistelepülések egy nagyon reális és összeszedett fejlesztésére lenne szükség" - mutatott rá Pulay Gyula.
A megváltozott munkaképességűek körében javulás állt be, de nemzetközi összevetésben látszik, sok még a tennivaló.
A kisgyermekes anyák gazdasági aktivitása is igen alacsony, ám az ő körüket illetően az ÁSZ úgy gondolja, a "jó magyar modell" szerint választás kérdése, hogy az anyák otthon maradhatnak, ám a munkába visszatérésükhöz az apáknak is segítséget kell nyújtani.
Meglátása szerint fontos lépés a részmunkaidős, illetve a rugalmas foglalkoztatás, amivel visszavezetik a nőket a munka világába.
Az ÁSZ felmérése kitér arra, hogy
a részmunkaidős foglalkoztatás aránya a 15-74 éves korosztályban csökkent 2017-re, a csúcs 2012 táján volt.