A Központi Statisztikai Hivatal 24 éve megjelenő sorozatában a magyar társadalom alapvető jellemzőit mutatják be, demográfiai munkaerőpiaci helyzetét, vizsgálják az életkörülményeinket a társadalmi jóllét pár aspektusát.
2003-tól kezdve a táppénzen levők száma és időtartamának hossza a szigorításoknak köszönhetően csökkenni kezdett, ezekkel az intézkedésekkel a jogosulatlan kifizetéseket számát igyekeztek mérsékelni – írja a Pénzcentrum. A válság évei alatt is folyamatosan csökkent az otthonmaradók száma, mivel a munkavállalók féltették pozíciójukat a bizonytalan munkaerőpiacon, és igyekeztek minél kevesebb időt betegszabadságon tölteni.
2014-től azonban növekedésnek indult a táppénzes napok és az azt igénybe vevők száma.
„2016-ban a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót”
– olvasható a kiadványban.
Az esetek negyedében a csont- és izomrendszeri megbetegedések, ötödében a légzőszervi panaszok miatt maradtunk távol a munkától, 13 százalékban pedig fertőző megbeteges volt az ok, 8,4 százalékban az emésztőrendszerünk. Az igénybevétel ötödik leggyakoribb ok a terhességgel, szüléssel és gyermekággyal kapcsolatos állapotok voltak.