A globális olajkitermelés napi egymillió hordós emeléséről döntöttek szombaton a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének tagállamai Bécsben. Ez a globális kínálat egy százalékának megfelelő plusz mennyiséget jelent júliustól kezdve. A megállapodás az év végéig lesz érvényben.
Az elemzőket nem lepte meg a döntés - mondta az InfoRádióban az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. A piacon a legjellemzőbb várakozás a napi egy millió hordós kvótaemelés volt, amire számítottak is az elemzők - mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Hozzátette azt is, hogy mivel a tagállamok egy része már most is maximális kapacitása mellett termel, ezért a valóságban ez olyan 6-700 ezer hordós napi termelésnövekedést jelent.
"Ugyanarra a pontra jutunk vissza, mint a korábbi termeléscsökkentési megállapodást követően, hiszen Venezuela csökkentette a termelését" - mondta Pletser Tamás.
Viták az olajtermelő tagállamok körében
Az elemző szerint két érdekközösséget lehetett megfigyelni a mostani ülésen: Szaúd-Arábia és Oroszország egyaránt érdekelt volt a termelés növelésében, ők támogattak akár ennél nagyobb mértékű termelést is.
A másik csoportba tartozott Irán, Irak, és Venezuela, akik azt mondták, hogy nem kéne változtatni a kvótákon, ugyanis
ők már most is maximális kapacitásaik mellett termelnek, így ők nem érdekeltek abban, hogy egy termelésnövekedés az árak csökkenését eredményezze
- hangsúlyozta Pletser Tamás, hozzátéve, hogy végül is sikerült találni egy kompromisszumot a két csoport között.
Olaj iráni kereslet alakulása a világban
Az elemző szerint India és Kína adta a tavalyi fogyasztásbővülés közel 70%-át.
"A kereslet növekedése továbbra is nagyon masszív. A Nemzetközi Energiaügynökség például napi 1,4 millió hordós keresletnövekedésre számít, de vannak elemzők, akik ennél magasabb növekedést becsülnek. Ez fölötte van a 10 éves átlagos növekedésnek, ami 1,2 millió hordó naponta" - emelte ki.
Magyarországi hatások
Itthon 350 forintról két hónap alatt emelkedtek az üzemanyagárak 400 körüli szintre. Ennek kapcsán az elemző kifejtette, hogy a mostani árszint maradhat a következő hónapok során, de növekedő kereslet mellett a jövő évben további áremelkedés várható.
Pletser Tamás azt is elmondta, hogy a kereslet stabil növekedését tartja a legfontosabb tényezőnek.
"Amíg a keresletnövekedés fennmarad, nem számíthatunk alacsonyabb olajárakra,
ezt pedig talán egy gazdasági recesszió tudja egyedül megtörni - egyébként vannak erre utaló jelek és esélyek" - mondta.
Hozzátette azt is, hogy idén már nem vár jelentős változást, talán a jövő évben lehet még ennél magasabb olajár, és magasabb üzemanyagár is.