Sok oka van a munkaerőhiánynak, az elvándorlás és a népességcsökkenés mellett a tendenciához a gazdasági diszfunkcionalitás is hozzájárul - mondta az InfoRádiónak a Kopint-Tárki vezető kutatója, Hárs Ágnes. Különösen érzékeny ágazatok a szezonális munkák, így például a vendéglátás, de az egészségügyben is súlyos problémák vannak. Orvosból és ápolóból egész Európában hiány van, ráadásul így jobban működik az elszívó hatás is.
A versenyszférában bizonyos húzóágazatokban
20-30 százalékos hiány van. Ez nem azt jelenti, hogy nincs munkaerő, hanem azt, hogy nincs megfelelő munkaerő.
Ez a tendencia a növekedés ütemét fogja vissza.
A szakember szerint megoldás lehet a rugalmasabb piaci alkalmazkodás, a szezonális munkákra például a közmunkások köréből lehetne dolgozókat "átcsoportosítani". Hozzátette: éves átlagban a munkaerő egy százalékta talál külföldön munkát, ez nagyon magas szám, a vállaltok többsége munkaerő-kölcsönzéssel hidalja át ezt a problémát.
A fuvarozók különösen nagy gonddal küzdenek
Az építőipart és a fuvarozókat is egyre nagyobb mértékben sújtja a munkaerőhiány. Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének kommunikációs menedzsere az InfoRádiónak azt mondta: hosszú távon akár több ezer szakember is hiányozhat a fuvarozói területekről Magyarországon.
A közúti fuvarozók szerint az egyre égetőbb problémára a fiatal pályakezdők bevonása, képzése jelenthet megoldást, ők a családalapítás előtt hosszabb távon szívesen végeznék ezt a munkát – tette hozzá a kommunikációs vezető.
Negyvenezres hiány az építőiparban
Egyre nagyobb a munkaerőhiány okozta szűkösség az építőiparban is, itt piaci szereplők szerint akár 40 ezer munkavállaló is hiányozhat.
Ebben az iparágban nem feltétlenül a több munkavállaló felvétele jelenthet segítséget – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, aki szerint mielőbb beruházókra és kapacitásbővítésre van szükség. Hozzátette: az építőipari cégek esetében a gyorsan végrehajtott eszközbeszerzések és a hatékonyságnövelésre irányuló lépések eredményei is csak több hónap múltán lennének tettenérhetők.
A mezőgazdaságban egyharmados a munkaerőhiány
A becslések szerint a munkaerőnek körülbelül az egyharmada hiányzik a kertészetekből és az agráriumból - mondta az InfoRádiónak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
A helyzet annyira kritikus, hogy immár nagyon gyakori, hogy - gyümölcsfajtól változóan - a termés 10-20 százaléka betakarítatlanul marad, vagy megkésve, rossz minőségben, jóval alacsonyabb áron, feldolgozóipari termésként tudják betakarítani.
A szakember szerint a hiány már 4-6 éve jelent folyamatos gondot, főként a gyümölcs- és zöldségtermesztésben. Ezek ugyanis nagyobbrészt alkalmai munkaerőt foglalkoztatnak, a szamóca például csak 3-4 hónapra ad munkát a dolgozóknak. Vannak olyan gyümölcsfajok, amelyek 5-7 hónapra való munkát adnak, de nagyon kevés - jellemzően a hajtatott, fóliás-üvegházi zöldségek termesztése - biztosít hosszabb távra, 10-11 hónapra való foglalkoztatást.
Ilyen alkalmi munkavállalót találni nagyon nehéz, főként ha csak néhány hónapra van feladat, hiszen mindenki a hosszabb munkákat keresi.
Ráadásul a munkaerőhiány mértéke a termény típusán kívül függ attól is, hogy mekkora a termés, illetve hogy milyen jellegű - kézi vagy gépesített - a betakarítás.
Drámai mértékű növekedés a hivatalos adatokban
A statisztikai adatok szerint 2017 decemberében 73 ezer betöltetlen állás volt Magyarországon, ami 32 százalékos növekedés az előző évihez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközléséből.
Váradi Rita, a KSH életminőség statisztikai főosztályának főosztályvezető-helyettese az InfoRádiónak elmondta: az üres álláshelyek csaknem háromnegyede a versenyszférában van, ez 14 ezer fős növekedést jelent az előző évhez képest.
A friss adatot 2018 júniusában publikálja majd a KSH.