Magyarország teljes energiafelhasználásának több mint harmada, 33-35 százaléka kötődik a lakossághoz. Az ipar 22-24 százalékot visz és a közlekedés is nagyjából ennyit.
"Mivel a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó és mivel az épületekhez kötődik a teljes energiafelhasználás 40 százaléka, azt lehet mondani, hogy
ha egy erőteljes épületfelújítási programba fognánk, akkor a lakosság által felhasznált energia mintegy felét meg lehetne takarítani.
Szalai Gabriella hozzátette, hogy Magyarország évente felhasznált energiaszükségletének több mint felét külföldről importálja, ugyanakkor emellett a magyar gazdaság rendkívül energiaigényesen működik, az uniós átlagnál jóval energiaigényesebben.
A magyar gazdaság 2016-ban a KSH adatai szerint
az unió átlagánál 86 százalékkal több energiát használtunk fel egy egységnyi GDP előállításához.
A hatékony energiafelhasználást a technológiai fejlődés, a jobb hatásfokon működő berendezések is segíthetik, de nem elhanyagolható a fogyasztói szokásokból eredő megtakarítás sem.
"Ha energiával való takarékosságról beszélünk, akkor a tudatos energiafelhasználói magatartást értjük alatta. Ilyen például, hogy a lakásunkat 22 helyett csak 21 fokra melegítjük, vagy hogy elektromos készülékeinket "stand by" helyett teljesen kikapcsoljuk" - mondta a szakember.
Szalai Gabriella hozzátette az energiahatékonyság ösztönzése az egyes nemzetgazdaságokat ellenállóbbá teszi, csökken a hosszú távú energiaszükséglet, javul a globális életminőség, a levegőszennyezés mértéke csökken és a klímaváltozás elleni küzdelmet is elősegíti.