eur:
394.07
usd:
365.69
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Közép-Kelet-Európában is vezető szerepre tör a Konzum-csoport

Közép-Kelet-Európában is vezető szerepre tör a Konzum-csoport

Tőzsdei érdekeltségeik aktív növekedési szakaszt követően már 5-7 éven belül közép-kelet-európai szinten is meghatározó befektetési csoporttá válnak – mondta Jászai Gellért az InfoRádió Aréna című műsorában. A Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a fő részvényeshez, Mészáros Lőrinchez fűződő viszonyáról, a politikai kitettségről, az esetleges Telenor-vásárlásról és más terjeszkedési lehetőségekről is.

Hogyan írná le, mi a Konzum?

Egy befektetési holding, egy olyan vállalatcsoport része, amely több mint egy éve a szabályozott piacokon működik. A Konzum nem önmagában értelmezendő, hanem három másik vállalattal együtt: a másik befektetési holdingunk az Opus, van egy ingatlanos cégünk, ez az Appeninn, és szintén hamarosan érdekeltséget szerzünk a biztosítási piacon, ez pedig a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Mi a viszony közöttük? Van-e központi cég?

Két központtal működik, mert amikor részesedést szereztünk a Konzumban és az Opusban, akkor azt a stratégiai döntést hoztuk, hogy ezeket a befektetési holdingokat iparági stratégiával szervezzük. Tehát nem egy helyre rakunk mindent, hanem három-négy iparágat, illetve azon belüli befektetéseket csoportosítjuk ezekbe a befektetési holdingokba.

Önnek elnök-vezérigazgatóként mi a napi feladata?

Az igazgatóság többi tagjával együtt a szakmai irányítást végzem napi szinten, de ez nem azt jelenti, hogy minden leányvállalattal közvetlenül nekem kell foglalkoznom. Több iparágban vagyunk jelen, a cégeinknek saját szakértő menedzsmentjeik vannak.

Ugye azt lehet tudni, hogy a tőzsdei vállalatok legnagyobb befektetője Mészáros Lőrinc, gyermekei az Opus és a Konzum igazgatóságában is jelen vannak.

Így van.

Milyen mértékben van ő jelen a társaságok működésében?

A munkakapcsolatunk napi szintű. Akkora ez a vállalatcsoport, hogy még a stratégiai kérdések is napi szinten merülnek föl. Van egy heti rendszeres egyeztetésünk, de ezenkívül van úgy, hogy naponta többször is beszélünk telefonon. Tényleg rengeteg a feladat, a tranzakció amiben részt veszünk, és óriási a szervezet. A stratégiai irányításban a fő részvényesünk is részt vesz. Sőt, ő a meghatározója.

Tőzsdére mennek a Mészáros-csoport cégei, és az Opus tőkeemelést hajt végre.

Több vagyonelemmel is megemeli a fő részvényesünk az Opus Global tőkéjét. Ez nagyon jelentős tranzakciósorozat lesz, amelynek a résztvevői a Mészáros-csoport eddig privát részének a zászlóshajói, a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az R-Kord. Mindkét cég az építőipari portfóliójával. A tőkeemelés-sorozat része lesz a visontai búzakeményítő-gyár, a Kall Ingredients izocukorgyár, a Mátrai Erőmű, melynek a tulajdonosváltását a napokban hagyta jóvá a brüsszeli bizottság, valamint a Geosol Kft.

Mekkora a tőkeemelés értéke?

Pontosan nem tudjuk ezt ma még meghatározni, mert az apporttal zajló tőkeemelés nemzetközi szakértő által készített értékelés alapján történik majd. Becsléseink vannak: 60 és 75 milliárd közötti értékű tőkeemeléssel kalkulálunk.

Ez egy lépés lesz, vagy egy sorozat?

Több lépésben valósul meg. A Mészáros és Mészáros Kft., illetve az R-Kord befektetései és érdekeltségei egy holdingba fognak szerveződni, és ez a holding fogja tőkeként beemelni az Opus Globalba ezeket a részesedéseket. Ez egy hosszabb, több hónapig eltartó folyamat lesz.

Mikorra zárulhat le? Van-e végső határidő?

Szeretnénk a tranzakció-sorozatot befejezni június 30-ig.

Ennek a struktúrának megvolt a víziója, amikor 2015-ben a Konzumba beszállt, vagy időközben alakult ki ez a struktúra?

Nem, ez természetesen időközben alakult ki, hiszen amikor 2015-ben beszálltam a Konzumba, még nem közös befektetés volt Mészáros úrral. Erről valamikor 2016 végén, 2017 elején állapodtunk meg. Akkor Mészáros úr beszállt a Konzumba, utána meg már együtt, a Konzumon keresztül felvásároltuk az Opus részvényeinek is a jelentős részét, majd ezt követte az Appeninn, és utána jött a CIG a sorban.

Hogy kezdődött a kapcsolatuk?

Nagyon régen, és abszolút magánjelleggel. Mi közel 15 éve vagyunk barátok, és mind a barátságunk, mind a munkakapcsolatunk alapja a bizalom. Úgy gondolom ez egy nagyon jól működő kapcsolat mind a személyes, mind a munkakapcsolat részét tekintve.

Miért döntöttek úgy, hogy a cégcsoport tőzsdei jelenléttel működik?

A tőzsde, és ezt bizonyítja az elmúlt egy év is, óriási lehetőség. Ha azokhoz a tervekhez, amelyeket kitűztünk magunk elé, hogy egy regionálisan működő befektetési holdingot építsünk fel, ami közép-európai méretekben is meghatározó tud lenni, szükségesek a szabályozott piac által adott különböző tőkebevonási és forrásbevonási lehetőségek. A két befektetési holdingnak lehetnek és lesznek olyan tranzakciói, amelyekhez nemzetközi forrásokat is használni fogunk, és az ezekkel járó előnyöket szeretnénk a tőzsdéből kihasználni, másrészt a részvényár-emelkedésből eredő kisrészvényesi bizalom további erősítése is határozott célunk.

Számítottak arra, hogy ilyen mértékű és ilyen gyors lehet az árfolyam-emelkedés?

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ekkora mértékűre számítottunk. A befektetői várakozások sokkal-sokkal nagyobbak voltak az elején, mint nemcsak ahogy terveztük, hanem ahogy növekedni tudtunk, de a Konzumnál decemberben bejelentett tranzakciókkal és tőkeemelésekkel, illetve az Opus tőkeemelés-csomag bejelentésével megfelelünk az óriási befektetői várakozásoknak. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ezzel a két nagy tranzakciósorozattal mind a Konzumnál, mind az Opusnál olyan erős fundamentumokkal növekednek a vállalatok és olyan mértékben javul a tőkeszerkezet, hogy ezek a részvények már nem lesznek túlárazottak a tőzsdén. Most a gazdasági racionalitás is követi a befektetői várakozásokat. Szerintem ez egy nagyon fontos lépés, és jól mutatja az elkötelezettségünket a tőzsdei cégek és a befektetők iránt.

Az elmúlt hónapokban, ha valamilyen céget szóba hoznak a Konzummal vagy az Opusszal, annak is megugrik az árfolyama és meglöki a Konzum vagy az Opus árfolyamát is. Hogy kezelik ezt?

Több ilyen példát láthattunk az elmúlt időszakban, ezért úgy éreztük, hogy szükséges kommunikálnunk az ügyben, mert nem szeretnénk, ha a mi reputációnk kárára valakik visszaélnének a helyzettel. Azért is kommunikáltunk többször arról, hogy nem tervezünk további tőzsdei felvásárlásokat, mert szerettük volna, ha a kisbefektetők tisztán látnak és valós információt kapnak.

Az elmúlt időszak felvásárlásai mind stratégiai jellegűek voltak, vagy volt közöttük számos ad hoc döntés?

Egy ekkora vállalatcsoport életében életszerűtlen lenne, ha azt mondanám, hogy nincsenek ad hoc döntések, de a befektetési döntéseinket soha nem ad hoc módon hozzuk. A víziónk és az a stratégia, amelyen megyünk előre, az abszolút tudatos és tervezett, de nem mondom azt, hogy nem volt olyan döntésünk az elmúlt egy évben, amit ad hoc módon kellett meghoznunk...

Mekkora a kockázata annak, hogy a négy hasonló tulajdonosi szerkezetű cég tulajdonképpen egymásban is érdekelt?

Egyetlen vállalatnak, Konzumnak van érdekeltsége áttételesen az Opusban, de viszonylag kicsi, nincs más kereszttulajdonlás. Ez egy elég tiszta vállalatcsoport-szerkezet. Nincsenek kereszttulajdonlások, nincsenek se finanszírozási, se piaci kockázatok, szerintem az egyik legtranszparensebben és legprudensebben működő tőzsdei vállalatcsoportot vezetjük.

Van-e ágazati stratégiájuk, amely a Konzum építkezéséről, terjeszkedéséről szól, és emögött vannak-e ágazati stratégiák?

Igen, természetesen vannak, de a tőkepiac szabályainak megfelelően ágazati stratégiáról, illetve annak részleteiről akkor kommunikálhatok, ha azt a BÉT-en is közzétesszük. Addig csak általánosságokról tudunk beszélgetni. Az általános célunk az, hogy stratégiai iparágakban stratégiai pozícióink legyenek, és ha lehet, regionális szinten is meg tudjunk jelenni. A turizmusban a regionális megjelenés már elindult, hiszen 18 magyarországi szálloda mellett lesz öt külföldi szállodája is a Konzum csoportnak.

Stratégiai iparágakról beszélt, tulajdonképpen mi az, ami kimaradt? Ipar, idegenforgalom, pénzügyi szolgáltatás, média, gyakorlatilag minden van...

Jól látja, valóban a magyar gazdaság húzóágazatait reprezentáljuk. Nem gondolnám, hogy nagy iparági bővítés várható lenne a társaságokban, viszont az iparágon belül szeretnénk a stratégiai pozíciónkat növelni.

Hatékonyság szempontjából jó ez a struktúra? Nem túl drága egy ekkora szervezetet fenntartani?

Lehet még ezen egyszerűsíteni, és lehet még szinergiákat kihasználni. A jövőben lesznek olyan lépések, amelyek a tőzsdei vállalatok közös működésből fakadó esetleges szinergiákat jobban ki fogják használni.

Mekkora a csoport kitettsége a politikának?

Én nem gondolom, hogy nekünk bármilyen kitettségünk lenne a politikának. Hadd válaszoljak erre a kérdésre példákkal: az MKB bankban biztos sok jobboldali és sok baloldali szavazó vezet számlát, és nem hiszem, hogy az MKB menedzsmentje bármilyen módon megkülönböztetné őket. A Hunguest szállodáiban sok jobboldali és baloldali szavazó tölti a szabadidejét, és azt is szeretnénk, hogy ez ne változzon.

Sokszor elhangzott a Konzummal kapcsolatban, hogy a mobilkommunikációs piac irányába is kacsintgat. A Telenorral is szóba hozták a cégcsoportot. Van ilyen céljuk?

Vannak olyan dolgok, amelyekre nem válaszolhatok egyértelműen (a tőkepiaci szabályok miatt – a szerk.), de tény, tavalyi év végén közzétettünk egy stratégiát, és abban az informatika részeként a telekommunikáció is megjelent mint a számunkra érdekes, potenciális stratégiai iparág. Ez nem változott, ma is így van. Azt is tudjuk, hogy a piaci információk szerint a Telenor el kívánja adni a közép-kelet-európai érdekeltségeit, és azt is halljuk a piacról, hogy több érdeklődő van iránta. Annyit tudok ehhez hozzáfűzni, ha valóban van egy ilyen folyamat, akkor érdekes lehet számunkra ez a befektetés. Mást nem tudok megerősíteni meg cáfolni sem.

Több pénzügyi társaságban is érdekeltek. Ezen a területen mi a stratégiai cél?

A pénzügyi terület, a bank- és biztosítási piac is stratégiai iparág, ahol adott esetben szeretnénk még növekedni.

Érdeklődnek a Budapest Bank megvásárlása iránt?

Ez a kérdés tudomásom szerint ma még nem aktuális. Ha egyszer aktuális lesz, akkor majd érdemes feltenni, és akkor majd válaszolunk is rá. Minden olyan stratégiai iparágban, ahol ma már jelen vagyunk és rendelkezünk érdekeltséggel, szeretnénk továbbfejlődni és növekedni.

Az elmúlt nagyjából egy évben szinte naponta változott az érdekeltségek köre, a cégcsoport. Ez ebben az ütemben folyik tovább?

Nyilván nem mehet a végtelenségig ebben az ütemben.

De elég feszített tempó.

A vállalatcsoport nagyon erős növekedési fázisban is van, és szerintem ez a következő egy-két évben még egészen biztosan kitart, de utána arra kell fókuszálnunk, hogy a vállalatcsoportból nagyon jelentős árbevétel és profit származzon. Átalakul majd ez a tevékenység, egyre inkább erősödni fog a működtetési fázis.

Mennyiben lesz más ön szerint ez a cégcsoport, mondjuk 2020-2025 környékén?

Szerintem nagyon más lesz. 2025-re egy kelet-európai szinten is meghatározó, nagyon szigorú kontroll és feltételrendszer mellett működő, a forrásait és a menedzsmentkapacitásait nagyon jól kihasználó befektetési csoportnak kell lennie, ez a cél.

Az interjú a rádióban elhangzott beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×