Ezért nyúlnak a bőröndökbe a rakodók a Liszt Ferenc repülőtéren?

Infostart
2018. február 15. 10:48
A sorozatos poggyászlopások miatt nem csökkent a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér biztonsága és a terrorizmus elleni megelőző fellépés hatékonysága. A poggyászlopások a rakodók alulfizetettségére vezethetők vissza.

Kiválóan megfelelt a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér az Európai Bizottság (EB) január 15–20. között végzett biztonsági ellenőrzésén, ahol a polgári légi közlekedés védelmét szolgáló szabályok betartását vizsgálták. A több mint 1500 hektáron működő, tízezer embernek munkát adó repülőtér biztonsága a legutóbbi, 2013-as ellenőrzés óta tovább javult - írja a Magyar Idők.

A kiváló eredmény arra is rámutat, hogy

a repülőtéren ismét elharapódzott csomagtolvajlások nem befolyásolták a bizottság véleményét.

Pedig felmerülhet, hogy amikor a legtöbb lopást a poggyászok berakodása közben, a gépek csomagterében követik el, ahol nem látja a rakodókat kamera, éppúgy be is tehetnének például egy veszélyes tárgyat a csomagba, mint ahogy az értékeket kiveszik.

Csakhogy az EB-ellenőrzés is igazolja, hogy a repülőtéren maximálisan betartják és betartatják azokat az uniós előírásokat, amelyek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghatározzák.

Egyebek mellett a szigorított védelmi területekre – mint például a biztonsági ellenőrzésen átesett, feladott utaspoggyász tárolóterülete, illetve a csomagokat a géphez szállító kocsi – történő belépés szabályai éppúgy szerepelnek a rendeletben, mint a nem utas státusú személyek, így a rakodók ellenőrzése is.

– Nemcsak a reptérre való ki- és belépéskor ellenőriz a fegyveres polgári őrség, hanem szúrópróbaszerűen bármikor, akár az előtérbe lépéskor is, így nagy a lebukás kockázata – állítja egy repülőtéri, ma már nyugalmazott biztonsági vezető, aki szerint a lopások oka a rakodók alulfizetettségében és a külső cégekbe kiszervezett csomagkezelésben keresendő, mert a minél kisebb költségek elérése céljából alvállalkozók sokaságát vonják be a munkába.

A fapados légitársaságok megjelenésével nagyon felhígult a szakma.

Nevetséges pénzt fizetnek a reptéri kiszolgálásért, és ezt az alvállalkozók továbbhárítják a munkásokra, akik szánalmas pénzekért mozgatnak meg napi 20-30 tonnát hóban-fagyban, esőben, tűző napon. Nincs árnyék, nem tudsz pihenni, koszos, a jó isten tudja, hol járt repülőgépek rakterében mászkálsz, és a veszélyes anyagoktól az élő állatig mindennel bajlódsz. Kemény fizikai munka, nagy stresszel, bagóért – mondta el egy egykori rakodó Ágoston László bloggernek.

– Éppen ezért a munkások egy jelentős része sem éppen az oxfordi felvételijére készül, ha érted, mire gondolok, ez a munka pedig nem annyira vonzó, hogy az elvesztése bármilyen visszatartó erőt is jelentene. Ha egyetlen csomagból lenyúl valaki 100 eurót, azzal a mozdulattal már meg is kereste a fizetése egyötödét... – fogalmazott a volt rakodó.

Egy nyugat-európai repülőtéren biztonsági emberként dolgozó honfitársunk szerint a Lajtán túl nettó 2000 eurót keresnek a rakodók, Ferihegyen pedig bruttó 180-200 ezer forintot.

– Fogalmazhatunk úgy, hogy megélhetési tolvaj a budapesti repülőtéren dolgozó rakodók egy része, mert nem minden rakodó lop. Azt azonban ne zárjuk ki, hogy a rendszert maffiaszerűen működtetik valakik, akiket nagyon nehéz bíróság elé állítani.

A vagyonosodási vizsgálat megoldás lehet, de első lépésként meg kellene fizetni a rakodókat,

hogy ne érje meg nekik kockázatot vállalni – mondta lapunknak egy ma is aktív repülőtéri biztonsági szakember.