Sokan jutottak a tönkremenetel közelébe

Infostart
2018. február 6. 15:07
Magyarországon 219 településen nincsen bolt, ez a szám négyszer több, mint 15 éve.

A falusi kisboltok jelentős része a tönkremenetel közelébe jutott az elmúlt években, szép számban le is húzták a redőnyt, továbbá van, akinek reménytelen a helyzete – írja a Blokkk.com.

Mindenhol csökken a népesség, a városokban is egyre kevesebb a vásárló.

A települések száma ugyanakkor nem csökkent az elmúlt másfél évtizedben, persze több a város, és kevesebb a falu. Minél kisebb egy falu, annál kedvezőtlenebbek az ott élők életkörülményei. Sokan ingáznak is, hiszen helyben kevés vagy egyáltalán nincs munka. Az ingázók pedig egyáltalán nem biztos, hogy rohannak haza a kisboltba vásárolni. Sőt, ha már amúgy is utazniuk kell, könnyen lehet, hogy a nagyobb település nagyobb boltjában költik el a pénzüket.

És bizony akad olyan is, aki nem rest buszra szállni, és más település esetleg nagyobb boltjában vásárol, ahol kedvezőbbek az árak miatt, így könnyen visszajöhet a buszjegy ára.

Nyomon követhető, hogy

évről évre nő a bolt nélküli települések, falvak száma.

Ez nem jó az ott lakóknak, hiszen azért helyben vásárolni, legalább egy-két apróságot, mindig kényelmesebb. De hát a bolt is vállalkozás, ahol a bevételnek többnek kell lennie, mint a kiadásoknak, költségeknek. Ez nem minden faluban jön össze.

Boltok a nagyvárosokban is mennek tönkre. Az elmúlt másfél évtizedben közel ötödével csökkent a boltok száma Magyarországon, több mint 30 ezerrel. A nagyobb csapás a falvakat érte ez alatt az időszak alatt, mivel ameddig a városokban az üzletek 12 százaléka szűnt meg, a falvakban ez az arány 40 százalék. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a magyar bolthálózat európai léptékben nézve az elaprózottabbak közé tartozik, ami azt jelenti a versenyképesség oldaláról, hogy egy bolt kevesebb vásárlót szolgál ki, akik persze így kevesebbet is költenek egy-egy boltban.

A legsúlyosabb gond azonban az, hogy

a falu boltja versenyképességben, teljesítményben szerte a világban adottságai miatt eleve hátrányban van a nagyáruházzal szemben.

Nagyobb láncban, nagyobb alapterületen egy kifli, vagy zsemle értékesítési költsége eleve kisebb, így könnyebb azt alacsonyabb áron kínálni. De ha a bolt még nagyobb alapterületű is a kelleténél, régiek a berendezései, akkor még nagyobb a baj.

És egy másik teljesítménytényezőt nézve is tetemes különbségek rajzolódnak ki. Ilyen irányú eltérések persze szerte a világban vannak, de azért a kisboltnak is van tere. Csak éppen nem mindegy például, hogy milyen korszerű eszközökkel, módszerekkel dolgozik, itt nagyon nagy az elmaradás. Fejleszteni a falusi kisbolt nem tudott az elmúlt években. Persze, mindehhez az is hozzátartozik, hogy a boltját sok idővel ezelőtt nem a mai vásárlóerőre tervezték.