A képlet egyszerű a kelet-közép-európai régióban: a születési arányszámok alacsonyak, miközben a kivándorlók száma magas. Az itteni országok azzal a céllal csatlakoztak az EU-hoz 2004-ben, hogy utolérik a német életszínvonalat, ám ehelyett lakóik nem kis része költözött ki Nyugat-Európába. Lettország munkaképes korú lakossága például negyedével csökkent 2000 óta, a 2002 és 2009 között egyetemen végzettek harmada 2014-ig kivándorolt az országból - írta az Economist körképe alapján a Napi.hu.
Kevés a hazaadott pénz
A vendégmunkások ugyan küldenek haza némi pénzt, ám a távozásuk miatt kialakult munkaerőhiány elriasztja a külföldi befektetőket, ami több kárt okoz a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az előbbi - idézte az Economist Stasys Jakeliunas litván közgazdászt.
Az IMF adatai szerint a kelet-közép-európai kivándorlás 0,6-0,9 százalékkal mérsékelte a térség egyes országainak éves GDP-jét 1999 és 2014 között.
Baj lesz a nyugdíjakkal
Még rémesebb adat, hogy a kivándorlás miatt Bulgáriában, Romániában és egyes balti országokban 2030-ban 3-4 százalékkal lesz alacsonyabb az egy főre eső GDP annál, amennyi enélkül lenne. Ez katasztrofális hatást gyakorolhat az országok költségvetésére. A legnagyobb gondot a nyugdíjkiadások jelentik, amelyek Európának ebben a régiójában elviszik a szociális költekezés felét.
Lettország példája jól mutatja, mi vár a régióra. Míg 2013-ban 3,3 munkaképes korú ember jutott minden 65 év feletti lakosra, ami megfelelt Franciaország és Nagy-Britannia hasonló adatának, 2030-ra kettő az egyhez arányra romlik ez a mutató, míg a két nyugat-európai országban csak 2060-ban lesz ennyire rossz a helyzet.