Az export-alapú, olcsó munkaerőre építő magyar gazdaság az elmúlt 10 évben jól teljesített, ez a modell azonban nem fenntartható, más alapokra kellene helyezni a hazai gazdaságot – összegzett a Hold Alapkezelő elemzője. Balásy Zsolt kiemelte: ahhoz, hogy Magyarország előbbre lépjen a versenyképességi listán, jóval nagyobb hozzáadott értékű, innovatív gazdaságnak kell lennie, ebben kulcsfontosságú az oktatás korszerűsítése.
Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint is versenyképességi fordulatra van szükség itthon. Mint mondta, a jövőben növekedési képességünket meghatározza, hogy milyen mennyiségű és képezettségű munkaerőt, milyen mennyiségű és minőségű tőkeállományt milyen hatékonysággal alkalmaz a magyar gazdaság.
A szakértők szerint ugyanakkor alapvetően új korszakba lép a világ, hiszen míg korábban a globalizáció csak az áru és tőkepiacra volt jellemző, mára a munkapiacok is globálissá váltak, vagyis komoly verseny van a képzett munkaerőért. Míg a másik kihívás a digitális és robot technológia terjedése.
Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője azt mondta: ma Magyarországon az állami újraelosztás túlzott mértéke az egyik legnagyobb probléma.
"Magyarországon az újraelosztás aránya 52 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egy évben megtermelt nagyságrendileg 100 milliárd euró GDP-ből 52 százalékra teszi rá a kezét az állam és azt mondja, hogy ezt mi osztjuk szét ilyen vagy olyan formában. Ez a régióban úgy néz ki, hogy a következő ország Szlovákia 45 százalékkal, Romániánál pedig ez az arány csak 36 százalék".
Balásy Zsolt szerint mivel az államnak Magyarországon lényegesen nagyobb a szerepe, mint a régió többi országában, és az állam döntéseiben a gazdasági hatékonyság vagy a technológia sokkal kevésbé jelentős tényező, mint ha a piaci szereplők vagy a lakosság döntene a pénz elosztásáról, ezért az állam nagy szerepvállalása inkább fojtogatja a versenyképességet.
Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy bár valóban magas a magyar újraelosztási ráta, amelyet valóban csökkenteni érdemes, az állam egy bizonyos fejlettségi szinten komoly szerepet tölthet be a növekedésben.
Szerinte ha azt vizsgáljuk, hogy melyik gazdaságok tudtak 10-20-30 éven keresztül, tartós felzárkózást és sikeres növekedési modellt mutatni, akkor azt látjuk, hogy az állam szerepe minden esetben elég markáns volt. Példaként a skandináv országokat hozta fel, amelyekben az állam aktív szereplő a gazdaság működtetésében.
További példaként hozta fel az okoseszközöket, amelyekért akár öldöklő harcig fajuló lelkesedés is tapasztalható a vásárlók részéről, ám amelyek kulcsfontosságú részeinek (az érintőképernyőtől a GPS-ig) kifejlesztését többnyire a hadiipar végezte az Amerikai Egyesült Államokban is. "Az államnak igenis aktív szereplőnek kell lennie a gazdasági felzárkózásban. Ilyen terület lehet például az innováció" - tette hozzá Virág Barnabás.
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a 80-as évek óta a fejlett világban megfigyelhető termelékenységcsökkenése mögött alapvetően az áll, hogy az állam visszalépett az innovációk mögül. Virág Barnabás úgy vélte, nehéz megugrani, hogy egy ország a közepes fejlettségi szintről – amelyben Magyarország is van – eljusson egy fejlett ország szintjére. Szerinte itt lépnek be azok a kérdések, hogy mennyire tud a jövőben a magyar gazdaság, a tőke intenzíven, hatékonyan és innovációs kapacitásokkal működni.