Magyarország versenyképességéről Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: a jelenlegi növekedési ütem nem elegendő ahhoz, hogy fenntartható növekedést, felzárkózást tudjunk elérni. A válság utáni időszak kulcskérdése volt, hogy sikerül-e a gazdaság fenntarthatóságát finanszírozási szempontból garantálni. Ez megvan, a stabilizációs időszak lezárult. Ám a 3 százalék körüli növekedés, amit az elmúlt évek átlagában felmutatott a magyar gazdaság, nem elegendő a fejlett szintet elérő gazdasági pályához - mondta Virág Barnabás.
Egyetért mindezzel Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője, de kicsit távolabbra is viszi a problémakört. Szerinte nemhogy az elmúlt 10 év gazdasági növekedéséből nem lesz fenntartható növekedés, sajnos az alapjai sem készülnek annak, hogy a következő 10 évben kialakuljon. Utalt például az egyetemi hallgatószám drasztikus csökkenésére és más, a fejlődéshez elengedhetetlen intézkedések elmaradására.
Kinek a gazdasági csodája?
Szerinte a magyar "gazdasági csoda" is csak olyan, mint a régió többi országában lévő, amelyet a politikusok szeretnek a saját sikerüknek beállítani. Példaként hozta fel Mateusz Morawiecki eddigi gazdasági miniszter új lengyel miniszterelnökké választásával kapcsolatos elemzéseket és híreket. Azt írták, hogy Morawiecki "gyakorlatilag egy személyben varázsolta elő az elmúlt öt év lengyel gazdasági csodáját.
Ez a gazdasági csoda azonban pont olyan, mint Kelet-Európa összes többi országában,
ugyanúgy az olcsó munkaerő, az EU-pénzek és más hasonló tényezők motiválták leginkább. Viszont ez a lengyel úr boldogan teszi érte el a dicsőséget, és biztos vagyok benne, hogy ha Kelet-Európa más országaiba megyünk, ott is lesz egy úr, aki azt mondja, hogy az országa gazdasági csodáját ő szülte."
Ezt a politikai szerepet érzi minden olyan kijelentés mögött, amikor azt mondják, hogy érintőképernyő nem lenne állami innováció nélkül, vagy olajszektor nem lenne állami beavatkozás nélkül. Szerinte jobb olajszektor lenne, mert a hatékonyabb piacgazdaság szempontjából az állami beavatkozásnak óriási kiszorító szerepe van. Úgy véli, jobb lenne, ha a politikai dicsőség bezsebelése helyett inkább a versenyképességen javító intézkedéseket hoznának, mert ezekben nem lát előrelépést.
Mennyi állami szerepvállalásra van szükség?
Az állam szerepvállalásával kapcsolatban Virág Barnabás azt mondta, hogy gazdaságfilozófiai szempontból az elmúlt 30 évben valóban az volt az egyik meghatározó állítás, hogy az állam szerepét érdemes minimalizálni a gazdaság működtetésében. Ehhez képest szerinte az elmúlt 30 évben a gazdasági növekedés üteme a fejlett világban semmivel sem magasabb, mint az azt megelőző 30 évben volt, amikor az állam aktív szereplője volt a gazdasági növekedésnek. Egy dolog viszont magasabb: az államadósság szintje, ami folyamatosan emelkedett. A jegybank ügyvezető igazgatója szerint úgy sikerült az államot visszaszorítani, hogy a nap végén az adósságot a költségvetésnek kellett vállalnia, a nem jövedelmező üzletek egy részét ugyanis az állam menti ki és fizeti ki az ezzel kapcsolatos összegeket társadalmi költségként.
Szerinte meg kell találni azokat a csatornákat, ahol az állam igenis részt vehet az innovációban. Ilyen például az oktatás területe vagy a kkv-k helyzete.
Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: Nyugat-Európához képest jelentős a lemaradásunk a termelékenységi mutatókban, és ez elsősorban a kis- és közpvállalkozások (kkv) vállalati szegmensét érinti. Ennek vannak magyarspecifikus okai: kevés hazai kkv jelenik meg az exportpiacon, ami alapvetően nagyobb termelékenységet, nagyobb tőkeintenzitást jelentene. Emellett alapvetően alultőkésítettek a hazai kkv-k.
A Hold Alapkezelő a témában érdekes infografikákat is készített: