Vasútvonal: miért most, így?
Borzalmas állapotban van a Budapest-Belgrád vasútvonal, előbb-utóbb hozzá kellett nyúlni, de hogy miért pont most, így és ennyiért – azt nem tudni – emelte ki a Kína-kutató. Salát Gergely hozzátette, Kínának akkor lehet érdeke egy vasútvonal, ha sikerül Pireuszt és Belgrádot is összekötni, amelyen Bécsbe és a német piacra áramolhatnának gyorsan, nagy mennyiségben a kínai áruk.
„Probléma az, hogy erről, a Pireusz-Belgrád vonalról még nem nagyon hallani.”
A Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője hangsúlyozta, Kína ugyan már lassabban fejlődik, mint tíz évvel ezelőtt, a növekedési üteme azonban így is eléri a 6-7 százalékot, hozzátéve, hogy a gyors, mennyiségi növekedésről lassabb, minőségire áll át.
Kínának nincs szüksége nyugati kapura
„Szeretnénk, hogy Magyarországon keresztül terjeszkedjen Európa felé, de ez nem igaz. Minden kelet-európai ország Nyugat-Európa kapujaként próbálja eladni magát a kínaiaknak, de a keleti régió kínai kapcsolatai eltörpülnek a német-kínai vagy a francia-kínai kapcsolatokhoz képest. Kínának nincs szüksége kapura, mert közvetlenül ott van.”
Salát Gergely szerint arra kellene törekedni, hogy Magyarországon ne pusztán átmenő forgalom legyen, hanem a kínaiak ide hozzák a tőkét, ide fektessenek be, itt teremtsenek munkahelyeket, a Kína-kutató hozzátette, erre van esélyünk.
„A high-tech iparágakban, az infokommunikációban különösen, a mezőgazdasági gépgyártásban, a feldolgozóiparban is és a turizmusban is lehet keresnivalónk.”
Egyáltalán nem tenne rosszat, ha diverzifikálnák a kapcsolatainkat
– fűzte hozzá a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője.
