A teljes kintlévőség a magyar gazdaságban átlagosan 28 százaléka az árbevételnek – mondta az InfoRádiónak Csorbai Hajnalka. Ebben benne vannak a még le nem járt fizetési határidejű számlák is, tehát arról van szó, hogy ilyen arányban nem fizetik ki a tartozásokat – hangsúlyozta.
Bár ez az arány nem feltétlenül veszélyezteti a cégek működését, de oda kell rá figyelni, hiszen egy átlagos vállalkozás nyeresége 5-6 százalék körül mozog (igaz, ez ágazatonként jelentősen eltér). A kintlévőség tehát körülbelül ennek az ötszöröse. Ha ezt nem kezelik megfelelően, és nem választanak megfelelő behajtási módszert, akkor ezen összegek egy része ténylegesen elveszhet, és súlyos befolyással lehet a cég működésére is.
Noha a felszámolások száma tényleg csökkent az utóbbi időben, a kényszertörlésekkel is számolva ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy jelentősen csökkent volna a fizetési kockázat a magyar gazdaságban. A 28 százalékos kintlévőség azonban mérséklődést jelent a korábbi évekhez képest, főként a jogszabályi környezet változása miatt. Rövidültek az átlagos fizetési határidők, így a kintlévőségekben is kevésbé jelenik meg.
A kreditmenedzsment folyamata igen összetett – figyelmeztet a szakértő. Itt is fontos a megelőzés: érdemes előre tájékozódni, hogy milyen céggel kötünk szerződést, mire eséllyel fogja kifizetni a tartozását. Erre már nagyon jó céginformációs rendszerek állnak rendelkezésre, ahol utána lehet járni a tulajdonosok, cégvezetők és családtagjaik kapcsolt vállalkozásainak.