Magyarországon 2004-ig az autómentő tevékenység szabályozott volt, ugyanolyan feltételekhez volt kötve, mint a közúti áru- vagy személyfuvarozás – mondta a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára. Dittel Gábor hozzátette, az uniós jogszabály azonban úgy rendelkezik, a meghibásodott jármű eltávolításához nem kell engedély.
„Bárki végezhet ilyen tevékenységet. Ezért egy úgynevezett hiénarendszer működik:
kisebb, autómentőnek tűnő autók várakoznak az autópálya parkolóiban vagy az út szélén. Egy részük legálisan bejegyzett vállalkozás keretében működik, de sokan feketén próbálkoznak.”
A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára kiemelte, balesetek esetén sokszor keletkezik olyan jellegű forgalmi akadály, amelyet szakszerűen kell eltávolítani.
„Nem biztos, hogy minden esetben a tűzoltóságnak kellene kivonulni és az adófizetők pénzén menteni a balesetet szenvedett járművet, hanem akár egy engedélyezett és sok feltételnek megfelelő szolgáltató jármű is meg tudná ezt tenni" - vélekedett.
Az európai országok szabályozásait áttekintve a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete jogszabály-javaslatot készített 2011-ben, de a terület a mai napig szabályozatlan – hangsúlyozta a szervezet ügyvezető főtitkára.
„Azért lenne célszerű a szabályozás, hogy egy baleset esetén minél hamarabb elhárítható legyen a forgalmi akadály.”
Dittel Gábor elmondta, jelenleg egy hajnalban történt balesetben kiborult anyag akár fél napig is járhatatlanná tehet egy autópályát. Dittel Gábor egy másik példát is említett: télen, ködben nehezen észrevehető az M7-es autópálya hídjánál veszteglő műszaki hibás jármű.
„Csak a szerencsének köszönhető, hogy ott még nem történt tömegkatasztrófa.
Nincs leállósáv sem, nehezen lehet észrevenni egy nem kivilágított kamiont vagy autóbuszt.”