1990-ben ez az úgynevezett teljes függőségi arány 0,51 volt, ami azt jelenti, hogy 1000 aktív (15-64 éves) korúra 510 nem aktív (0-14 éves és 65 éves és idősebb) korú jutott - derül ki a KSH A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2016 című kiadványából.
A Napi.hu összeállításából kiderül, hogy 2007-ig javuló tendenciát mértek, ekkor ugyanis már "csak" 452 inaktív jutott ezer dolgozó lakosra. Azóta lassú emelkedést regisztrált a statisztikai hivatal, így 2015-ben 47,9 százalékos eltartottsági rátáról (avagy másképp fogalmazva 0,47-es függőségi arányról) beszélhettünk Magyarországon, aminél csak négy európai ország tudott alacsonyabbat: Ciprus (45 százalék), Luxemburg (44,6 százalék), Lengyelország (43,8 százalék), illetve Szlovákia (41,4 százalék).
Az uniós átlag 52,6 százalék volt, a legnagyobb értékeket pedig a gazdaságilag fejlett országokban, Franciaországban (58,7 százalék) és a skandináv országokban (Svédország 58,4 százalék, Finnország 57,1 százalék, Dánia 55,2 százalék) mértek, ahol a termékenység az uniós átlag feletti és ehhez magas várható élettartam párosul.
A térségünkben Romániában 48,1, Ausztriában 48,7, Csehországban 49,3, míg Horvátországban 50,4 százalék ez az arány.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a gyermekkorúak aránya, 1990-ben még a népesség 20,5 százaléka volt gyermekkorú, míg 2016-ban már csak 14,5 százalék. Ezzel párhuzamosan pedig állandóan nőtt az időskorúak aránya is, mégpedig 13-ról 18 százalékra; 2006 óta már több az idős, mint a gyermekkorú.
Ezzel párhuzamosan van egy másik aggasztó trend is: miközben az aktív korú népesség aránya 1990 és 2007 között 66-ról 69 százalékra emelkedett, 2007-től fogva viszont folyamatosan csökkent és 2016 elején 65 százalékot tett ki.
Mindezek alapján a KSH számításai szerint a teljes függőségi arány értéke 2060-ban 0,85 körül lehet, azaz
ezer eltartóra 850 eltartott juthat Magyarországon.