A NAK azt javasolja, hogy a gyártók
pontosan jelezzék a mézek csomagolásán a származás helyét,
hiszen a mostani irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy a termék uniós tagállamból vagy uniós kívüli országból származik-e. Ezen túlmenően biztosítani kell a mézek azonosítását és a növényi eredet szerinti besorolását is - tették hozzá.
A NAK a méhészet rangjának és finanszírozásának emelését is javasolja, és támogatja, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás. Dolgoznak emellett méhészeket segítő mobilalkalmazás létrehozásán, az OMME-vel pedig közös munkacsoportot hoznak létre az aktuális teendők áttekintésére és kampányokat szerveznek annak érdekében, hogy emelkedjen a mézfogyasztás Magyarországon. A közlemény szerint az évi 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el.
A szervezet felidézte, hogy a Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein
az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt,
a kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok és sokszor jó minőségű mézhez keverve kerülnek forgalomba - írták.
A NAK kiemelte, hogy a méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növényfajok 84 százaléka és az európai élelmiszergyártás 76 százaléka.