Szijjártó Péter az elmúlt két nap folyamán a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából Alekszandr Novak energiaügyi miniszterrel, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, Szergej Lavrov orosz és Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel egyeztetett a projektről.
"Magyarországnak az az alapvető érdeke, hogy az energiabiztonsága érdekében legalább még egy új útvonalon érkezzen gáz Magyarországra, vagyis hogy rövid időn belül épüljön meg még egy szállítási útvonal" - mondta.
- A tervezett vezeték a Déli Áramlat nyomvonalán épülhetne meg, azzal a különbséggel, hogy az Oroszországból nem közvetlenül Bulgáriába, hanem először Törökországba vezetne.
- Oroszország 2014 decemberében elállt az ukrajnai tranzit elkerülését szolgáló európai gázvezetékrendszer, a Déli Áramlat megvalósításától, mivel álláspontja szerint az Európai Unió akadályozta annak kiépítését.
A tárcavezető kijelentette, hogy a magyar kormány
az Európai Bizottság energiapolitikai kérdéseket felügyelő alelnökével és Bulgáriával is minél hamarabb egyeztetni fog a kérdésről.
Szijjártó Péter szerint a gázvezeték megépítése reális terv. Kifejtette, hogy Oroszország készen áll a megvalósításra, emellett Magyarországon és Szerbiában minden adott az építkezéshez, mivel mindét országban megvan még az a vegyesvállalat, amelyet korábban a Déli Áramlat megépítésére hoztak létre, mint ahogy a szükséges engedélyekkel együtt az egykor tervezett nyomvonal is.
"Az Európai Unió kezében semmifajta reális ellenérv nem lehet egy ilyen gázvezetékkel szemben,
mégpedig azért, mert a Déli Áramlattal szemben korábban hangoztatott aggályok ugyanúgy elmondhatók lennének az Északi Áramlat-2-vel szemben is. Az Európai Bizottság ezeket az aggályokat mégsem sorolta fel" - mondta Szijjártó.
Emlékeztetett arra, hogy a Fekete-tengeren megkezdték a Török Áramlat csővezeték lefektetését Oroszországból Törökország irányába, amely a továbbiakban Bulgária felé is vezethet majd.
Kelet-Európa kifejezetten rosszul áll
A miniszter szerint Európában ma az egyik legkomolyabb kihívás az energiabiztonság kérdése, ebből a szempontból pedig Közép-Európa kifejezetten rosszul áll, mert
az Európai Unió nem volt képes kikényszeríteni az interkonnektorok megépítését,
vagyis sok helyen hiányoznak a tagállamok gázvezeték-rendszerét összekötő kapcsolatok.