eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A tudatlanság miatt fizetünk többet az éttermekben

A tudatlanság miatt fizetünk többet az éttermekben

A vendéglátósok egyharmada ismeri csak az új áfakulcsot, alkalmazni pedig még ennél is jóval kevesebben tudják – derül ki egy felmérésből.

Januárban csökkent 27-ről 18 százalékra az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után fizetendő áfa mértéke, de a változás részletei körül még mindig nagy a káosz a vendéglátósok körében. Úgy tűnik, hogy nem voltak alaptalanok az előzetes szakmai kritikák. A kedvezményes adókulcs érvényesítésének feltételei ugyanis annyira bonyolultak, hogy az éttermek – önhibájukon kívül –

nehezen értelmezik a rájuk vonatkozó törvényeket

– derül ki a Falatozz.hu országos ételrendelő portál kutatásából.

A portál azt szerette volna felmérni a partner éttermei segítségével, hogy mennyire okoz gondot az új információk értelmezése és gyakorlati alkalmazása. A kutatás fő kérdései elsősorban azt vizsgálták, hogy a vendéglátóipari egységek mennyiben vannak tisztában a változásokkal, hogyan alkalmazzák azokat, miben látják gyakorlati előnyeiket.

A szolgáltatók 37,5 százaléka mondta azt, hogy hiányosak az ismeretei az áfaszabályokról. Egyharmaduk állította, hogy részletesen ismeri a rendelkezéseket, 22,9 százalékuk pedig azt, hogy felületesen. Több mint 6 százalék válaszolta, hogy nem is hallott a változásokról.

A további válaszokból kiderült az is, hogy az éttermek 40,4 százaléka nem tudja eldönteni, hogy a vendéglátóipari tevékenysége alapján jogosult-e alkalmazni a kisebb áfakulcsot. A válaszadók 57,4 százaléka nem tudja, hogy milyen konkrét esetekben kell a kedvezményes áfát alkalmazni.

A többség, 61,2 százalék mondta azt, hogy a gyakorlatban nem tartja alkalmazhatónak a különböző áfakulcsokat.

A leggyakoribb gondnak azt nevezték, hogy nehéz eldönteni, melyik áfakulcs vonatkozik az egyes ételekre (46,8%), illetve a helyben el nem fogyasztott, a vendég kérésére becsomagolt ételekre (46,8%). Szintén sokszor felmerülő probléma, hogy a szolgáltatásokra (40,2%) és az italokra (36,2%) melyik áfakulcsot kell alkalmazni. A válaszadók 27,7%-a pedig nem tudja, hogy milyen áfakulcs vonatkozik az ételek kiszállítására, ami azért probléma, mert a vendéglátóipar jelentős részének ez a fő bevételi forrása.

A nehezen értelmezhető szabályozás miatt az éttermek fele minden italra a magasabb áfát alkalmazza, 23,5 százaléka pedig az összes étel esetében jár el hasonlóan. Közülük 35,3 százalék nem tesz különbséget helyben fogyasztás, elvitel és kiszállítás között,

hanem automatikusan a magasabb kulccsal számol.

További problémát jelent, hogy a válaszadók 8,8 százaléka több üzemeltetett egység esetén (például étterem, büfé, gyorsétterem) nem tudja pontosan meghatározni a helyek jellegét, ezért – biztos, ami biztos alapon - mindegyikre a magasabb adót teszi rá.

Az országos ételrendelő portál a kérdőívre adott válaszok kapcsán a NAV-hoz fordult segítségért, ahol készségesen reagáltak a problémára. Az általuk küldött segédanyagokat eljuttatják a partner éttermeknek.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×