A gazdasági portál cikkében rámutatott, hogy a fizetési kártyás összforgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony Magyarországon a visszaélések aránya.
Az okozott kárnak ráadásul mindössze tizede terhelte a kártyabirtokosokat 2016 harmadik negyedévében.
A bankok ugyanis az esetek nagy részében teljesen kártalanítják az ügyfelet.
A visszaélések elsődlegesen a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódnak, az összes eset 68, az összes okozott kár csaknem 84 százaléka jelentkezett itt.
Jellemzően
a Magyarországon ellopott adatokkal és kártyákkal külföldön élnek vissza,
míg a magyar elfogadóknál a más országban szerzett kártyaadatokkal és plasztikokkal követnek el csalásokat.
A visszaélések típusát tekintve főleg a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő,
alapvetően internetes tranzakciók érintettek:
ezek mind darabszámban, mind okozott kárértékben 68 százalék körüli arányt képviselnek.
A magyarországi kártyaelfogadói hálózatban elkövetett visszaélések száma 1024, összértéke csaknem 60 millió forint volt.
Mikor fizet a bank?
Alapvetően két ügyletmenet létezik arra az esetre, ha valakinek visszaélnek a bankkártyájával.
Az egyik, ha
az ügyfélnek elveszett, ellopták a kártyáját.
Ebben az esetben az ügyfél 45 ezer forintig mindenképpen köteles állni az őt ért veszteséget, az e feletti összeget pedig átvállalja a bank, ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el az ügyfél a kártyahasználat során.
A másik eset,
ha az ügyfélnél van a kártya, és úgy élnek vissza vele.
Ekkor - ha a banki vizsgálat nem derít fényt az ügyfél általi csalásra - a bank állja a visszaélés teljes veszteségét.
Igaz, jellemzően a vizsgálat lezárultáig, de legfeljebb egy bizonyos előre meghatározott határidőig (30, vagy akár 60 napig) a bank nem kártalanítja az ügyfelet.