Kiderült, mihez kezdenek a madárinfluenza miatt leölt hárommillió szárnyassal

InfoRádió
2017. március 9. 16:54
Magyarországon eddig több mint 3,2 millió állatot kellett leölni. Az elpusztításuk eddig 3 milliárd forintba került, amelyet a telepek tulajdonosai álltak, de az állam megtéríti a kárt. A leölt állatok tetemét is hasznosítják, de semmilyen formában nem kerülhetnek asztalra - tudta meg a Napi.hu.

Magyarországon tavaly év végén hirdettek állat-egészségügyi járványhelyzetet, miután megjelent a madárinfluenza H5N8-as törzse. Az elmúlt négy hónapban eddig 233 hazai állattartó telepen mutatták ki a betegség jelenlétét, több mint 3,2 millió állatot kellett leölni.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása előtt a fertőzés miatt levágott beteg vagy azokkal egy közegben tartózkodó állatokat több módszerrel is leölték. Talán a legdrasztikusabb megoldás az volt, amikor

úthengerrel lapították ki a baromfikat,

de darálták és égették is őket. Azonban az állatvédelmi törvények ezeket már tiltják.

Az elmúlt években a szén-dioxid-tartalmú gázkeverékkel történő altatás az elterjedtebb, ha nagyobb telepekről van szó. Kisebb üzemek esetében injekciót használnak - tudta meg a Napi.hu.

A leölés hatósági állatorvos felügyeletével, illetve közreműködésével történik. A hatóságok rendelik a telepre az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. munkatársait, akik a fertőtlenítésről és a tetemek feldolgozásáról gondoskodnak. Az állami tulajdonú cég eleve annyi teherautót rendel a helyszínre, hogy az összes állati holttestet egyszerre elszállítsák. A fertőzött állattartó telepeket kitakarítják és fertőtlenítőszerekkel kezelik. 

A megölt állatok semmilyen módon

nem hozhatók forgalomba húsként.

Bonyolult kémiai és fizikai eljárásokkal vonják ki belőlük a még hasznosítható anyagokat. A járvány miatt leölt példányokat először hőkezelik - forró folyadékba és kamrába kerülhetnek. Általában centrifugálással leválasztják a zsírokat, majd szárítással és őrléssel fehérjelisztet készítenek a maradványokból. Így sok ásványi anyag - például kalcium, nitrátok, vas -, valamint aminosavak vonhatók ki a tetemekből.

Az így elkészült őrlemények és kivonatok már biztosan nem tartalmaznak baktériumokat vagy vírusokat, de még gombaspórákat sem. Biztonsággal adagolhatok állati takarmányokhoz, főként proteinpor készül belőlük a vágóhídra szánt marháknak, sertéseknek. Gyakoribb megoldás, hogy szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállításához használják fel a készítményeket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!