„A felmérésünkben azt a választ kaptuk, hogy a megkérdezetteknek jóval több mint a fele 6 százaléknál nagyobb béremelést kívánt adni minden kollégának. Természetesen a minimálbért és a garantált bérminimumot megadták, de azon felül is általános béremelésre készültek” - közölte a szövetség elnöke.
Hozzátette:
40 százalékuk pedig még 8 százaléknál is magasabb béremelést kíván adni.
Emlékeztetett: az első, januári bérfizetés a napokban megtörténik, így ha más nem, a minimálbéreknek és a bérminimumnak a korrekciója már most érződik.
Tálos Péter elmondta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelését elsősorban a munkaerőpiaci helyzet diktálja.
A Joint Venture Szövetség elnöke elmondta, tagjaik jelentős része Észak-nyugat Magyarországról, Budapestről és az iparosodott nagyvárosokból van, ahol komoly piaci nyomás van, így a minimálbér és a bérminimum emelésével csak utánamentek az eseményeknek, gyakorlatilag tudomásul vették, ami a munkaerőpiacon történt.
Két vállalatcsoportnak a legnehezebb
Cégmérettől, ágazattól, egyéni helyzettől függően döntöttek a cégek a fizetések emeléséről - mondta Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke, aki szerint egyelőre korai lenne összegezni, miként reagáltak a vállalkozások a minimálbér-emelésre, mivel a legtöbb vállalatnál még zajlanak a bértárgyalások.
Február első napjaiban zajlik az év első béreinek bérszámfejtése, ezért még nem rendelkezünk statisztikailag értékelhető adatokkal – jelentette ki Lakatos Péter.
Ráadásul a saját vállalatvezetői tapasztalataim alapján is azt tudom mondani, hogy a januári bérekben csak az alapvető változásokra reagáltunk. A finomhangolás, a munkavállalókkal való bértárgyalás még előttünk áll. Ezért ma még nem lehet általános konklúziókat levonni – fogalmazott a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke.
„Egy dolog biztos, hogy az erősebb cégek számára ez sokkal kisebb kihívást jelentett.
Az olyan cégeket, ahol a magas jövedelmű, szellemi foglalkozásúak vannak többségben, gyakorlatilag nem is érintette közvetlenül. Ezért a vállalatok egy részénél inkább az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási járulékcsökkenést a vállalatok és a munkavállalók között hogyan osztották meg a vállalatok vezetői” - mondta Lakatos Péter.
Hozzátette, hogy azoknál a vállalatoknál viszont, amelyeknél kisebb tartalék van, illetve azoknál, amelyeknél a minimálbér körüli kategóriában sokan vannak, nyilvánvalóan ez egy jelentős teher.
„Az egyes vállalatok erejétől függ, hogy ezt a terhet abból finanszírozzák, hogy a magasabb jövedelműeknek csak az infláció szintjével emelnek, vagy a vállalat tartalékait mozgósítják” - véli az alelnök.
Lakatos Péter elmondta: a bértárgyalásoknak minden egyes cégnél van egy normális üteme. Attól, hogy novemberben született egy megállapodás, a cégek többsége valószínűleg ugyanúgy januárban kezdett el tárgyalni a bérekről.
„Az nem kérdés, hogy a legnagyobb, legnehezebb kihívás két vállalatcsoportnál van.
Az olyan exportra termelő vállalatoknál, ahol viszonylag sok a betanított munkás – különösen a hazai tulajdonú vállalatok esetében vannak sokan viszonylag alacsony bérkategóriában –, illetve az olyan szolgáltatási ágazatokban, ahol nagyon kemény árplafon van, a költségemelkedést nem nagyon tudják kigazdálkodni. Ebből a szempontból a vendéglátás áfacsökkentése valamit segít az ottani vállalkozásoknak. Ez is azt mutatja, hogy nagyon nem egységes a kép” - fogalmazott a vezető.
Az alelnök úgy véli, nyár elejére-közepére lesznek pontosabb adatok.
„Nagyon sok cég még lehet, hogy márciusban állapodik meg a munkavállalókkal, és visszamenőleg fizeti ki januártól márciusig az emelést” - tette hozzá indoklásként Lakatos Péter.
Nehezen gazdálkodják ki a pluszpénzt
Nehezen gazdálkodják ki a minimálbér emelkedését a kisvállalkozások - mondta az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Németh László szerint vagy árat emelnek a vállalkozások, hogy bírják a megemelt béreket, vagy más adózási módot választanak, vagy a fekete gazdaság fog nőni.
„A legtöbb munkaadó fél a béremeléstől, hiszen nem tudják kitermelni ezt.
Főként a szolgáltató szektorban ezek a változások már annyira csúcson járnak, hogy egyszerűen nem tudnak többet termelni” - közölte Németh László.
Hozzátette: ha másképp nem, akkor áremeléssel megy majd.
A szövetség elnöke indoklásként elmondta: eljött egy új korszak, amikor közeledünk a nyugati bérekhez, ehhez pedig jó pár vállalkozás kénytelen lesz árat emelni.
„Sokan pedig, akik a minimálbér-emelés után már nem tudják a versenyt tartani, visszaadják a vállalkozásukat”
- mondta Németh László.
Hozzátette: közben pedig szakemberhiány van, ami sok esetben szintén magával hoz egy áremelést. Hiszen most már néha hónapokat kell várni egy-egy festőre, fűtésszerelőre vagy vízvezeték-szerelőre, mert olyan kevés a szakember.
A szövetség elnöke elmondta, hogy két dologtól félnek. Egyrészt attól, hogy bizonyos településeken, vidékeken megszűnnek bizonyos szolgáltatások, másrészt pedig attól, hogy nagyon sokan átmehetnek a feketemunka irányába. Ez utóbbi pedig a tisztességes vállalkozóink megélhetését is veszélybe sodorja.