A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a NAV szervezetének 2016-os átalakításában a fő szempont egy ügyfélbarátabb szervezet létrehozása volt. A szemléletváltás már a tavalyi ellenőrzéseknél is megjelent.
"A revizoroktól egy éve azt kértem, hogy ha a körülmények lehetővé teszik, akkor az ellenőrzés segítse az önadózást, és a vállalkozás, a magánszemély érdekére éppúgy legyen tekintettel, mint az államkasszáéra" - emelte ki Tállai András.
Elmondta, hogy a kiválasztás a bevallásban szereplő és az adóhivatali adatok összevetésekor tapasztalt eltérések alapján történt. A revizorok a jóhiszemű, de a szabályokat tévesen alkalmazó vállalkozásokat, magánszemélyeket segítették azzal, hogy átfogó, adóhiány feltárására irányuló ellenőrzés helyett felhívták a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, amelyeket az érintettek önellenőrzés keretében rendezhettek, így mentesültek a szankcióktól.
A tévesztő adózóknak így gyakorlatilag csak az "elfelejtett" adót kellett megfizetniük, valamint a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot. Ha az ellenőrzéskor tárta volna fel a hivatal a hiányosságot, akkor az eltitkolt adó, azaz az adóhiány megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírságot, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékot is kiszabhat a NAV - tette hozzá Tállai András.
A vizsgálatok közül néhányat kiemelve az államtitkár elmondta, hogy több cég is a törvényben előírt mértéket meghaladva veszteségelhatárolással csökkentette társasági adóalapját. A magánszemélyeknél a leggyakoribb tévesztés az adókedvezmények igénybevételénél volt. A tévesztők mind éltek az "ügyfélbarát ellenőrzés" kínálta lehetőséggel, és az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg megfizették a közterheket - mondta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy 2017-től az önadózásban még nagyobb segítségre számíthatnak a vállalkozások és a magánszemélyek NAV-tól. Az idén a törvényben rögzített támogató eljárás kerül előtérbe, amelynek lényege, hogy az adóhivatal munkatársai a kockázatelemzés során feltárt anomáliák esetén - ellenőrzés helyett - az adózóknak javasolhatják az önellenőrzést, felkínálva ehhez, ha szükséges a szakmai támogatást is.