Ha egy országbrosúrába tesszük a 9 százalékos mértéket, akkor sok befektető felkapja a fejét, ami Magyarországot a beruházási döntések középpontjába irányítja, de az a probléma, hogy a befektetők a döntéseiknél az adózási feltételek mellett nagyon sok egyéb feltételt is figyelembe vesznek – mondta a nemzetközi adótanácsadó. Lambert Zoltán hozzátette, ráadásul a döntés előtt úgynevezett effektív adókulcsot számolnak, amibe a társasági adón kívül sok más adónem is tartozik, amelyeket összesítve még a társasági adó alacsony volta miatt sem tesznek túl nagy előnyre szert.
A WTS Klient partnere hozzátette, az effektív adókulcsba általában beleszámolják a nyereséget terhelő adókat: a társasági adó mellett az iparűzési adót és az innovációs járulékot is. Vannak olyan vállalatok, amelyek az élőmunka terheit; a személyi jövedelemadót, a járulékokat is beleszámolják.
„Azt számolják ki, hogy egységnyi befektetett összegből mekkora nyereséget fognak kivenni. Így egy vállalatnak akár 30-35 százalékos adóterhe is lehet.”
A legjelentősebb tétel, és minden befektető el is mondja, hogy az iparűzési adó Magyarországon nagyon alattomos. A két százalékos mértékével elenyészőnek látszik, de az éves beszámolókból kiderül, hogy attól függően, hogy igénybe vesz a cég adókedvezményt vagy sem, az iparűzési adó akár a társasági adó háromszorosától a tízszeresééig is terjedhet – fejtette ki a nemzetközi adótanácsadó.
„Ha a társasági adóterhelést kedvezmények segítségével sikerül levinni 4-5 százalékra, az iparűzési adó elérheti a 15-20 százalékos mértéket is, ha nem az adó alapjából, hanem a megtermelt nyereségből számolok” - magyarázta Lambert Zoltán.