eur:
394.16
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

MNB: az elektronikus fizetési módokkal megtakarítást lehetne elérni

A készpénztartás és forgalom társadalmi összköltsége sokszorosa a gyártási kiadásoknak, a jegybank számításai szerint az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata évente a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő, 103 milliárd forint társadalmi megtakarítást tenne lehetővé.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankjegygyártási ráfordításai az elmúlt években jelentősen nőttek, miután 2013-2016 között több mint 35 százalékkal, mintegy 150 millió darabbal emelkedett a forgalomban levő bankjegyek száma. Az MNB éves jelentése alapján 2015-ben 11 milliárd 286 millió forint volt a bankjegyek és érmék gyártási költsége. Az ezen kívüli ráfordításokat is figyelembe véve - szállítás, raktározás, utalás - a jegybank utolsó, 2011-es felmérése szerint a készpénz társadalmi összköltsége 285-388 milliárd forintot, a GDP 1,09-1,49 százalékát éri el évente.

Az elektronikus fizetési módok terjedésével az egyes fizetési módok fajlagos költsége is csökkenhet, a betéti kártyás műveletek, a csoportos beszedési és az elektronikus átutalási műveletek is jóval olcsóbbak lehetnének, sőt a legolcsóbbak lehetnének.

A társadalmi költség a fizetési láncban jelentkező összes erőforrásigényt foglalja magában, a fizetési lánc összes szereplőjének (a jegybanknak, a készpénz-logisztikai cégeknek, a pénzforgalmi szolgáltatóknak és az ügyfeleknek) ráfordítását azon díjak nélkül, amelyet a szereplők a fizetési láncon belül egymásnak fizetnek.

A jegybank bocsátja ki a bankjegyeket és az érméket, és kiegyenlítő bankként elvégzi a Bankközi Klíring Rendszer (BKR)-tagok egymással szembeni forinttartozásainak és -követeléseinek kiegyenlítését, valamint a MasterCard belföldi tagbankjai közötti kiegyenlítést, továbbá működteti a VIBER-t (az úgynevezett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert).

Az elektronikus fizetési módok elterjedését a kormány is támogatja. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a közelmúltban az MTI-nek elmondta, a kormány támogatja a bankkártya-elfogadóhelyek bővítését, mert a készpénzforgalommal járó adminisztráció és logisztika megszervezése és lebonyolítása jelentős nemzetgazdasági szintű költségekkel jár. Nemzetközi példák alapján a készpénz iránti kereslet mérséklésének egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az elektronikus fizetési infrastruktúrához való hozzáférés kiszélesítése - tette hozzá.

Ennek feltétele, hogy a terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók is csökkentsék a kiskereskedőket sújtó díjterhelést - jegyezte meg.

A kormányzati támogatás összege 80 ezer forint terminálonként, amelyet a kártyaolvasók (POS) beszerzésére lehet fordítani - ismertette. A támogatott POS-terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók az elektronikus fizetési forgalom maximum 1 százalékát számolhatják fel díjként, ez jóval alacsonyabb a jelenlegi jutalékszinteknél - mutatott rá.

A kormány már átcsoportosított 2,4 milliárd forintot a támogatás fedezetére, a tárca várakozása szerint a programnak köszönhetően több tízezer új terminál létesülhet olyan, jellemezően kisebb üzletekben, szolgáltatóknál, ahol eddig nem volt lehetőség bankkártyával fizetni - ismertette Hornung Ágnes.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×