Augusztus elsejével hívta vissza a Grand Tokaj Zrt. ügydöntő jellegű felügyelőbizottságát a kormány a vállalatirányítási struktúra megújításának részeként, ám az erről szóló kormányhatározat nem indokolta a lépést.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfóRádió kérdésére elmondta: "koncepcióváltásra van szükség a kormány álláspontja szerint, mert nem az a cél, hogy a Tokaj Kereskedőház, hívják azt most éppen bárhogy is, a borvidék legnagyobb, legerősebb, legjobb módú és legfölfejlesztettebb borháza vagy fölvásárlója vagy kereskedőháza legyen."
Ez ugyanis – mint Lázár János fogalmazott – a folyamatos állami támogatásokkal jelentősen torzítja a piacot.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: "azt szeretnénk, ha a tokaji borászok és a tokaji szőlőművesek kapnák meg a Hegyközségen keresztül a terület irányításának a lehetőségét, az állam hátrébb lépne ebből és egy közösségi önigazgatás jönne létre, amihez a kormány kész a piac-szabályozáshoz szükséges eszközöket átadni. Tehát a kormány odáig is hajlandó elmenni, hogy akár a Hegyközségnek, akár más, az ottaniak által létrehozott közös szervezetnek átadja a Kereskedőház részvényeit, vagyonát és jogait, és biztosítja a szükséges pénzügyi eszközöket is, hogy ők maguk határozzák meg, hogy a vállalat hogyan tudja a piacot szabályozni vagy pozitívan befolyásolni."
A Magyar Államnak tehát Lázár János szavai szerint nincs szüksége egy óriási prémiumborászatra, amin a korábbi menedzsment évek óta, hatalmas állami támogatásokkal dolgozott. A tárcavezető mégis úgy látta, hogy az eddigi munka nem volt hiábavaló, a hegyközségi önrendelkezést is erősítheti.
Lázár szerint "ami eddig megvalósult, az ezt a célt szolgálhatja. Tehát a palackozó-kapacitásnak a kiépítése, vagy más eszközöknek a kiépítése ennek a célnak alá- és hozzárendelhető."
Arra a kérdésre, hogy várható-e újabb tőkebefektetés a cégnél, Lázár János nemmel felelt, mint mondta: a miniszterelnök döntése alapján ebben a formában a társaság nem tud a továbbiakban működni.