„Olyan mezőgazdasági területek tulajdonosait keressük, akiknek a területe alkalmas szarvasgomba-termesztésre. Általában gyepeket vagy szántókat fogunk erdészeti módszerekkel szarvasgombás szaporítóanyaggal beültetni, amiből idővel szarvasgombát termő erdő lesz” - ismertette Ulrich József.
Hogy miért nem egy már létező erdőbe viszik be a szarvasgombát, azzal indokolta, hogy ezeken a területeken nincsenek ellendolgozó gombafajok a talajban.
„Az erdősítés során a konténeres csemetékkel steril körülmények között egy kis tápkockában létrehozzák a gazdanövény és a gomba közti mikorrhizás kapcsolatot, melynek során a gombafonalak rákapcsolódnak a gazdanövény gyökerére, és egy köpenyt képeznek rajta” - részletezte a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke.
„Mivel a magyarországi éghajlati körülmények között erdőben terem a szarvasgomba, minél hamarabb biztosítani kell a talaj árnyalását, vagyis minimum nyolcezer facsemetét kell elültetni egy hektárnyi területre” - folytatta a szakember.
Közölte, hogy a szaporítóanyag hektáronként 14,5 millió forintba kerülne, ezért kidolgoztunk egy sokkal költséghatékonyabb módszert.
„Ha szarvasgombával kezelt tölgymakkal ültetem be a területet, akkor fél millió forintból lehet ugyanezt a feladatot megoldani” - ismertette Ulrich József.
„Az egyetlen baj, hogy a megjelent pályázat ezt a módszert még nem tartalmazza. Ezért minden termesztőnek azt javasoljuk, hogy végezze el a telepítést a kezelt makkal saját költségén fél millió forintból, és vegyen hozzá igénybe a pályázat által biztosított egymillió forintot, ami 532 mikorrhizált csemetét jelent” - tanácsolta a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke.
A szakember elmondta, hogy a telepítéstől számított 8-10 éven belül jelennek meg az első szarvasgomba-termőtestek, és minimum egymilliós hozamot garantál hektáronként. De mivel különböző adottságú termőfoltok vannak, ez a hozam elérheti a négymillió forintot is hektáronként, amikor már szépen terem.
Összehasonlításképpen egy mai magyar hagyományos mezőgazdasági terület – búza, kukorica – a gazdák szerint százezer forint tiszta bevételt jelent hektáronként – tette hozzá Ulrich József.