A Portfolio-n olvasható cikk szerint a Boston Consulting Group (BCG) friss tanulmánya szerint a mostoha piaci környezet, a szabályozói szigor, a technológia területéről érkező üzleti kihívók és a makacsul magas költségek jókora nyomást jelentenek a (tavaly tőkearányosan 5,7 százalékos) megtérülésükre, de léteznek menekülőutak a befektetési bankok számára.
Csökkenő bevételek, makacsul magas költségek
A BCG Global Capital Markets 2016: The Value Migration címet viselő tanulmánya 35 nagy szereplő adatai alapján elvégzett összesítése arra jutott, hogy kedvezőtlen jövedelmezőségi és bevételi folyamatok zajlanak a világ befektetési bankjainál:
- tavaly mindössze 5,7 százalék volt az átlagos tőkearányos megtérülés (ROE) a szektorban a bírságokat és peres költségeket nem is számítva,
- miközben a globális tőkepiacon elérhető bevételek a 2015-ös 593 milliárd dollárról 2020-ra 661 milliárd dollárra emelkedhetnek, az elsősorban eladói vagy kibocsátói oldalhoz (sell side) tartozó befektetési bankok részesedése a tíz évvel ezelőtti 53 százalékról 31 százalékra csökkenhet ebben az öt évben,
- szemben egyébként a vevői vagy befektetői oldallal (buy side), amely folyamatosan nő, és 2020-ban már a tőkepiaci bevételek 45 százalékát biztosíthatja,
- elsősorban az információszolgáltatók, adásvételi platformok lehetnek ennek a haszonélvezői, amelyek a globális tőkepiaci bevételek 19%-át hozhatják el négy év múlva a tíz évvel ezelőtti 8 százalékhoz képest.
Tavaly a befektetési bankok 228 milliárd dollár bevételt értek el, ami 5 százalékkal alacsonyabb a 2014-es és 16 százalékkal kisebb a 2010-es szintnél.
Spread helyett szolgáltatás
A befektetési bankok gyengülő piaci teljesítményét tavaly
- elsősorban a főleg kötvény- és árupiaci tevékenységet végző FICC üzletágak teljesítményromlása magyarázza, itt ugyanis 8 százalékkal 107 milliárd forintra csökkentek a bevételek,
- másodsorban az elsődleges piaci bevételek 6 százalékos esése magyarázza (58 milliárd dollárra), amelyen belül az M&A-tevékenység viszont jól teljesített, ugyanis itt 14 százalékkal nőttek a bevételek,
- mindeközben a részvénypiaci tevékenységből származó bevételek 3 százalékkal 62 milliárd dollárra emelkedtek.
A profiton belül jelentősen, a 2012-es 70 százalékról 44 százalékra olvadt az FICC-üzletágak aránya, miközben három év alatt csaknem duplázódott (38 százalékra nőtt) az M&A-t is magában foglaló elsődleges piaci tevékenységből szerzett profité. Utóbbi annak is köszönhető, hogy itt kisebb versenyt támasztanak a befektetési bankokkal szemben a technológiai cégek, és a szabályozói terhek is alacsonyabbak. Összességében elmondható, hogy a befektetési bankok által lenyelt hozamkülönbözetből (spread) származó profitot egyre nagyobb arányban váltja fel a tanácsadói, szervezői vagy más típusú szolgáltatási díjbevételből származó nyereség.
Szorítóban a bankok, de...
Felsorolni is nehéz egyébként a szabályozói változásokat (a tanulmány megteszi), köztük a tőke- és likviditási követelményeket, hatásuk mindenesetre két fontos tételben megragadható:
- hiába tesznek meg sokat a befektetési bankok, hogy csökkentsék kockázatokkal súlyozott eszközértéküket (RWA), a szigorodó tőkekövetelményi számítások miatt a BCG szerint átlagosan 28 százalékkal nőhet náluk az RWA, ezzel 5,7 százalékos ROE-juk még tovább, 3,4 százalékra eshet,
- bár tavaly 3 százalékkal sikerült csökkenteni a működési költségeket a szektorban, a jogi megfelelésből (complience) és a technológiai innovációkból származó költségek miatt ez elmarad a bevétek visszaesésétől, így például tavaly 72 százalékról 74-re (vagyis a 2011-es csúcsnak megfelelő szintre) nőtt náluk az átlagos költség/bevétel arány (CIR).
Költségoldalon kiemelt figyelmet érdemelnek a bankokat sújtó bírságok is, amelyek 38 százaléka, vagyis mintegy 108 milliárd dollár tőkepiaci tevékenységhez kapcsolódott az elmúlt nyolc évben.
...van megoldás
Mint a hasonló tanulmányok készítői általában, a BCG is ismerteti a fentiek mellett a szektorra ható nagy világtrendeket, kiutakat. A tanácsadócég az alábbi hármat emeli ki:
- költségmegosztás: egyes tevékenységek kiszervezése, duplikációk megszüntetése, költségkímélő szolgáltatások bevezetése stb. - mindez javíthatja az iparág hatékonyságát,
- a vevői vagy befektetői oldal (buy side) növekedése: a 2015 végi 593 milliárd dollárról 12%-kal, 661 milliárd dollárra nőhet a tőkepiacokon realizálható bevétel 2020-ra, aminek kedvező piaci körülmények között a 45%-a lehet vevő oldali díj. A befektetési bankoknak el kell azon gondolkozniuk, hogy a tőkepiaci vevők számára egyre nagyobb volumenben végeznek költségtérítéses (pl. befektetési tanács, elemzés), de a befektetési bank számára költség- és tőkekímélőnek számító szolgáltatásokat,
- digitalizálódás és az adatok fontossága: mára több mint 5 milliárd dollárnyi éves bevétel vándorolhatott alternatív szolgáltatókhoz (pl. high-frequency traderekhez) az ügyfél számlájára végzett tőkepiaci tranzakciók (market-making) területén. A befektetési bankok nem egyszerűen versenytársaik ezeknek a cégeknek, hanem részben vagy egészben integrálhatják is a digitális kihívókra jellemző innovációkat saját működésükbe.
Hosszú a szükséges átalakulás folyamata, jegyzi meg a végén a tanulmány, de ha az általa felvázolt hat pillérre építenek a befektetési bankok (ezek: 1. vízió, 2. disztribúció, vagyis a bevételek és költségek újraosztása, 3. ügyfélcentrikusság, 4. kiválóság IT és működési területen, 5. szervezeti vitalitás, 6. pénzügyi és kockázati kontroll), akkor sikeresen szállhatnak szembe a fenti kihívásokkal – olvasható a Portfolio cikkében.