Négy magyar bank is nagyot nyert Matolcsyékon

Infostart
2016. május 2. 15:29
Kétmilliárd forint még a bankszektorban is nagy összeg, különösen, ha kicsi, vagy éppen a nullszaldó környékén táncoló bankok ölébe hull. Két nagy és két kisebb bank osztozhatott legalább ekkora bevételen, ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványai voltak olyan nagylelkűek, és nem az ingyenesen forgalmazó Magyar Államkincstáron, hanem rajtuk, mint banki forgalmazókon keresztül vásároltak állampapírt. Nem is akármilyeneket: leginkább BMÁK-ot, PEMÁK-ot és kincstárjegyeket, vagyis máris tisztább, mitől nőtt meg ennyire a "lakosság" állampapír-állománya. A bankok betéteket is elfogadtak az alapítványoktól - áll a portfolio.hu cikkében.

"Éveken keresztül találgatta a sajtó, mi áll a lakossági állampapírok példátlan népszerűsége mögött" - áll a Portfolio cikkében.

"Egyre csak erősödött a gyanú, hogy nem egyszerűen a lakosság vásárolt ezekből a papírokból, hanem rejtélyes intézmények vásárlásai is szépítették a statisztikát. Jelenleg is csaknem 500 milliárd forinttal több lakossági állampapír van forgalomban (február végi ÁKK-adat: 3967 milliárd forint), mint amekkora a lakosság teljes állampapír-állománya (MNB-adat: 3482 milliárd forint).

Az eltérésre csaknem 200 milliárd forint erejéig magyarázatot ad az MNB hat Pallas Athéné alapítványának állampapír-állománya, kérdésünkre ugyanis elismerték:

A Pallas Athéné Alapítványok rendelkeznek BMÁK, PMÁK, P€MÁK és KKJ típusú állampapírokkal, valamint más állampapírokkal is. A BMÁK, PMÁK, P€MÁK és KKJ típusú állampapírokat belföldi és külföldi magánszemélyek, belföldi civil szervezetek (pl. alapítvány, egyesület), belföldi non-profit cégek (devizabelföldi jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek) vásárolhatják meg. Az alapítványok állampapír-portfóliójának piaci értéke jelenleg összesen 197,3 milliárd forint." - írja a Portfolio.

"Az alapítványok válaszából kiderült, hogy 5 milliárd forint kivételével a népszerű lakossági állampapírokban tartják ezt a 197,3 milliárd forintot, mégpedig az alábbi ábra szerinti összetételben. Az alapítványok állampapír-vásárlása a lakossági papírok népszerűségének növekedésére csak kis mértékben, a fenti statisztikai eltérésre viszont jelentős részben magyarázatot ad.

Aki tájékozott állampapír-vásárló, az tudja, hogy elsősorban a Magyar Államkincstárnál éri meg ilyet vásárolni, a MÁK ugyanis a bankokkal ellentétben nem számol fel vételi és számlavezetési díjat.

A Portfolio piaci forrásokból úgy értesült, hogy az alapítványok mégsem a jóval olcsóbb Magyar Államkincstáron keresztül, hanem négy bankon keresztül vásárolták az állampapírokat. Ezt támasztják alá a részben csak értesülésünket követően megjelent adatok, amelyek a hat alapítvány közül a PADOC és a PADA tranzakcióit mutatják.

A Gránit Bank 2014 végi tranzakciója a legérdekesebb talán a listán, ekkor ugyanis (később értékesített) olasz (!) állampapírok megvásárlására adtak a banknak megbízást.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa - írja a portfolio.hu.

"Mind a hat alapítvány összes értékpapír-vásárlását ugyanis nem ismerjük, és az időpontokból arra lehet következtetni, hogy a fenti két alapítvány közlése sem teljes. Az alapítványok ezt kérdésünkre ezzel magyarázták:

"hogy az alapítványok mely hitelintézeteknél helyeztek el betétet, vagy vásároltak állampapírokat (...) az Infotörvény alapján nem közzétételre köteles információ.

Annyit azonban elárultak, hogy a fentieken túl 7,76 milliárd forintnyi betéttel is rendelkeznek jelenleg, és ezeket (mint látjuk, az értékpapír-vásárlásokhoz hasonlóan) négy banknál, az

  • OTP
  • MKB
  • Gránit és
  • NHB (korábban Evo)

bankoknál fektették be.

Mint látható, számos kérdés megválaszolatlan még az alapítványok, illetve a bankok - köztük a Matolcsy György unokatestvéréhez köthető bankként kiemelt szerepben lévő NHB Bank - kapcsolatát illetően. Azonban kijelenthető, hogy: az alapítványoknál lévő csaknem 200 milliárd forintnyi állampapír forgalmazásáért a bankok 1%-nyi, vagyis csaknem 2 milliárd forintnyi jutalékot kaphattak az ÁKK-tól.

Erre jönnek rá bevételként az értékpapír-tranzakciók fejében az alapítványok felé felszámított egyéb banki díjak, illetve a lekötött bankbetéteken elkönyvelt betéti marzs. Mivel az alapítványok hitelintézeti szerződései csak kis részben váltak eddig nyilvánossá, nem tudjuk pontosan, a fenti négy bank mennyit nyert az MNB alapítványainak eddigi működésén, de a 2 milliárd forintot biztosan meghaladja az összeg.

A fenti négy közül három bankot is meg akartunk szólaltatni az ügyben (az OTP szerepéről utólag szereztünk tudomást), de a banktitokra hivatkozva tőlük nem kaptunk érdemi információt. A Gránit Bank annyit közölt azért, hogy tavaly a bank kapott kamat- és jutalék bevételeinek összege 5,1 milliárd forint volt, amiből az állampapírokkal kapcsolatos díjak összege mindössze 83 millió forint volt" - írja a Portfolio.