Bár egy-két éve még többen vélekedtek úgy, hogy komoly forrásvesztés fenyegeti Magyarországot, mostanra kijelenthető, hogy 9200 milliárd forint a jóváhagyott kifizetési összeg, amely 108 százalékot jelent, míg ezzel szemben például Szlovákia és Csehország esetében valószínű 1-1 milliárd euró elvesztése, Romániánál pedig 4 milliárd is lehet ez az összeg - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János összegzése szerint az előző uniós ciklusban több mint 70 ezer projekt kapott támogatást, de komoly problémát jelentett, hogy 2007 és 2010 között mindössze 904 milliárdot fizettek ki a 9600 milliárdból, ugyanakkor az intézményrendszer átalakításával 2013-tól sikerült felpörgetni a kifizetéseket.
Lázár János kijelentette: az uniótól kapott támogatás nem ajándék, sőt, ha mérleget von, akkor nem kap semmit Magyarország az Európai Bizottságtól.
"Először is Magyarország háromezer milliárddal járul az Európai Unió költségvetéséhez ebben az időszakban. A tizenkétezer milliárdos 2014-20-as kasszában benne van az önerő, körülbelül nettó kilencezer milliárd, ebből levonunk három-négyezer milliárdot, amelyt beteszünk az Európai Bizottság kasszájába, marad körülbelül négy-ötezer milliárd forint, amely látszólag fölzárkózási támogatás. Érdemes volna egy olyan számítást elvégezni, hogy a 2004-es csatlakozás gazdasági szempontból - a társadalompolitikai, függetlenségi kérdésekről nem beszélek, aminek szintén megfizetjük az árát - csak a vámok eltörlésével a szabad munkaerő-, tőke és áruáramlás mekkora forráskivitellel jár, mekkora veszteséggel jár az országnak. Azt valószínűsítem, hogy ha ezeket a számokat egymás mellé rakjuk, tulajdonképpen nem kapunk semmit az Európai Uniótól."
A miniszter szerint az eddigi pályázati forráskihelyezések kifejezetten kedveztek a külföldi nagyvállalatoknak, ez pedig az EU részéről tudatos - vélte, mivel szándékosan állít a bizottság olyan bürokratikus akadályokat, legyen az közbeszerzési szabály például, amelyekkel megnehezíti a forráshoz jutást.
Hanganyag: Panulin Ildikó