Kamatdöntő ülést tart ma az Európai Központi Bank

InfoRádió / MTI
2016. március 10. 08:26
Kamatdöntő ülést tart ma az Európai Központi Bank (EKB) kormányzó tanácsa. Az egyre borúsabb globális gazdasági kilátások és a makacsul alacsony infláció miatt az elemzők túlnyomó többsége szerint az EKB további hitelkönnyítő intézkedéseket hoz, de arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen eszközöket és milyen agresszíven vet be.

Az elemzők és a piaci szereplők általában arra számítanak, hogy az EKB ismét leszállítja a negatív betéti kamatot, azaz felemeli az EKB-nál elhelyezett betétekre kivetett büntetőkamatot és kiterjeszti kötvényvásárlási programját. Az előbbi célja az lenne, hogy az EKB-ban parkoltatott kereskedelmi banki pénzeket a reálgazdaság hitelezése felé irányítsa, a kötvényvásárlással pedig pénzt pumpálnának a gazdaságba.

Mario Draghi, az EKB elnöke ismételten hangoztatta, hogy az EKB szükség esetén kész bevetni stimuláló eszközeinek teljes tárházát. Az eszközök közt kiemelte az EKB negatív betéti kamatait, és azt, hogy az eszközvásárlási program "erős és rugalmas" eszköz az EKB kezében, amelynek méretét, összetételét, időtartamát "expanzívabb fokozatra" lehet beállítani, és a körülményeknek megfelelően alakítani.

A piacokon nem zárják ki, hogy az EKB a jelenlegi mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra csökkenti az egynapos jegybanki betétek kamatát. Egyes értesülések szerint ismét szóba kerülhet, hogy sávos rendszert vezetnének be, vagyis azokat a bankokat, amelyek nagy összegeket parkoltatnak a jegybankban, magasabb büntetőkamattal sújtanák. Ez a hitelkihelyezés növelésére ösztökélheti ugyan a bankokat, de várhatóan tovább rontja a pénzintézetek nyereségességét - érvelnek az elképzelés bírálói.

Az is lehetséges, hogy méreteiben és/vagy időtartamában kiterjesztik az eszközvásárlási, az úgynevezett mennyiségi enyhítési programot. A tavaly március óta folyó 2017 márciusáig meghosszabbított program keretében az EKB havi 60 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, túlnyomórészt államkötvényt, hogy likviditást pumpáljon a gazdaságba. A szakértők lehetségesnek tartják, hogy az összeget 70-80 milliárd euróra növelik, a program futamidejét pedig még jobban kitolják.

A pénzintézet vezetése azonban megosztott, német részről már jó ideje bírálják Mario Draghi elnök politikáját, köztük is a legélesebben Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke. Õ azt hangoztatja, hogy hiba lenne még jobban kinyitni a pénzcsapot, mert minél tovább folyik az extrém laza monetáris politika, annál kevésbé hat, és annál több kockázatos mellékhatása lesz. A mai ülésen azonban Weidmann nem voksolhat, mert a kormányzótanács négy tagja rotációs rendszerben kimarad a szavazásból.