Gál Péter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő, bor, pálinka albizottságának ülésén elmondta: a magyar borkivitel a múlt évben értékben mintegy 2 millió euróval (mintegy 600 millió forinttal) nőtt, és elérte a 73,1 millió eurót (mintegy 22 milliárd forintot). Az export mennyisége azonos volt a 2014-essel, meghaladta a 600 ezer hektolitert. Így a magyar bor literenkénti átlagára a múlt évben emelkedett.

A Magyarországra behozott bor mennyisége ugyanakkor csökkent 2015-ben az előző évhez viszonyítva. Tavaly 196 ezer hektoliter érkezett az országba, míg 2014-ben 368 ezer hektoliter. Az importbor döntő hányadát, mintegy 75 százalékát Olaszországból szállították Magyarországra - közölte a helyettes államtitkár.

Kiemelte: az import értéke 18,5 millió euró (mintegy 5,5 milliárd forint) volt. Ebből az olasz import értéke tavaly 9,5 millió eurót (mintegy 3 milliárd forintot) tett ki. Az Olaszországból érkezett bor mintegy 84 százaléka a múlt évben 2 liternél nagyobb csomagolásban érkezett az országba. Ez az arány egy évvel korábban még 89 százalékot tett ki.

Megemlítette: a Magyarországra irányuló borimportban növekvő szerepet tölt be Spanyolország. Míg tavalyelőtt 6500 hektoliter ékezett az ibériai országból, addig a múlt évben már mintegy 20 ezer hektoliter. Továbbá a magyar piacon megjelentek a román borok is.

Az idei első két hónapban a magyar borexport mennyisége 62 ezer hektoliter volt, míg az import 31 ezer hektoliterre rúgott. Az import szerkezetét tekintve 79 százalék származott Olaszországból, 20 százalék Spanyolországból, míg 1 százalék Romániából.

Font Sándor (Fidesz), az albizottság elnöke felvetette: továbbra is jelentős piaczavaró tényező az olasz bor Magyarországon. Ezért úgy vélte: további lépések szükségesek a mennyiségének csökkentése érdekében. Ezzel a termelők képviselője, Turu Tamás, a Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetségének képviseletében is egyetértett.

Esküdt Gábor pénzügyőr ezredes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tanácsadója a jövedéki törvény módosításával kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta a jelenlévőket. Arról beszélt, hogy a módosítás előkészítése tavaly nyáron kezdődött és még a mostani tavaszi ülésszakon szeretnék azt benyújtani az Országgyűlésnek. A módosítás alapvető célja a jövedéki szabályozás modernizálása, egyszerűbbé, átláthatóbbá, közérhetőbbé tétele.

Hozzátette: a szabályozás megújítása egy szűk gazdálkodói réteget érint ugyan, de ennek a rétegnek a gazdasági ereje jelentős, mivel tavaly ez az adózói kör 2 milliárd forint híján 1000 milliárd forintot fizetett be jövedéki adóként az államkasszába. Ez az adózói kör széles gazdasági spektrumot fed le, vannak közöttük akár több százmilliárd forintos befizetők, de akadnak olyan cégek is, amelyek nem a befizetéseik, hanem egyéb tevékenységük alapján fontosak. Olyan termékkör kapcsolódik ugyanis ehhez a területhez, ami Magyarországon tradíció, hungarikum, fontos érték.

Ezért a stratégiai célok között szerepelt a módosítás elveinek kidolgozása során az adminisztráció csökkentése, az egyszerűsítés, a garanciarendszer átalakítása, a kockázatkezelés javítása. Fontos volt továbbá, hogy a jövedéki szabályozás hatálya alá tartozó adózói kör "élete", az adóalanyok típusai, például az adóraktáraké egyszerűsödjenek. Így az új szabályozásban csak adóraktár létezik majd, típusai meg is szűnnek. De a fizetendő garancia összege is csökkenhet, amennyiben az adott cég tevékenységét már több éve végzi. A tervezett változtatásokról a szakmai és az államigazgatási szervezetekkel egyeztettek.