Steffen Seibert tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült "méltányos" megállapodást kötni a családi pótlékról, amelyről azonban az Európai Bizottságnak még el kell készítenie jogszabály-javaslatát, és meg kell tartani az uniós tagságról szóló brit népszavazást.
Amennyiben a brit választók hazájuk uniós tagsága mellett döntenek, a német kormányban megbeszélések kezdődhetnek a családi pótlék szabályainak változtatásáról - mondta.
Az uniós csúcson hozott döntés alapján Németországban is lehetséges az uniós társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban tartózkodó gyermekei után fizetett családi pótlék indexálása, azaz hozzáigazítása annak az országnak a létfenntartási költségeihez, amelyben a gyermek tartózkodik, amennyiben a júniusi brit népszavazáson az EU-ban maradni akaró választók lesznek többségben.
A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy nincsenek friss, átfogó adatok arról, hogy mennyi gyermeket érintene egy ilyen változtatás Németországban.
A legutóbbi kimutatások 2014-ből származnak, tagországi bontásúak és azt jelzik, hogy nem lehet nagyon jelentős ez a szám. Így például mintegy 36 ezer bolgár állampolgárságú gyermek után fizetett családi pótlékot a német állam 2014-ben, és közülük csupán 2120-nak volt nem Németországban, hanem valamely más uniós tagállamban a bejelentett lakhelye. A románok esetében ez az arány 58 000:8400 - mondta Friederike von Tiesenhausen.
A szombaton véget ért uniós csúcson a szociális ellátás számos egyéb formájával kapcsolatban is kötöttek megállapodást a brit uniós tagság ügyével összefüggésben. Ezek a megállapodások azonban Németországra nem alkalmazhatóak - mondta Steffen Seibert.
Németország kihasználta a 2004 óta csatlakozott uniós tagországok állampolgárai munkavállalása korlátozásának lehetőségét - hét évig korlátozta a munkavállalást -, az uniós csúcson elfogadott úgynevezett vészfék-mechanizmust viszont csak olyan tagállamok vezethetik be, amelyek nem éltek a munkavállalási korlátozás lehetőségével - fejtette ki a német kormányszóvivő.