Moszkva 38 dolláros olajár mellett készítette el az oroszországi költségvetést, így szinte biztos, hogy a nyersanyag mostani árszintje mellett deficites lesz a büdzséje - mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Korábban, még a száz dolláros olajár időszakában jellemző módon 50 százalék fölött volt az orosz költésvetés bevétele, amely olajhoz, illetve gázhoz kötődött, és mintegy 75 százalék volt, ami egyéb természeti erőforrásokkal együtt gyakorlatilag a költségvetés bevételeit jelentette. Tehát Oroszország költségvetése alapvetően úgy néz ki, mint egy nyersanyagtermelő országé, erőteljesen ki vannak téve a nyersanyagok áralakulásának" - fogalmazott Pletser Tamás.

Moszkva próbál alkalmazkodni: a likviditást belső forrásból igyekszik pótolni, csökkenti a költségvetési kiadásokat, illetve elengedte a rubelt, ami így jelentősen leértékelődött, a dollárhoz képest például felére csökkent az árfolyama - tette hozzá az InfoRádió Aréna című műsorának másik vendége, Madár István, a Portfolió vezető elemzője.

"De azért azt is hozzá kell tenni, hogy Oroszország jóval rugalmasabb, mint az elmúlt évtizedekben tapasztalt hasonló olajáresések esetén. Olyan mellékhatásokat is gond nélkül nyel be, hogy mondjuk a tavalyi recesszió után az idén is akár 3 százalék körüli gazdasági visszaesést jósolnak az elemzők. Jelentős lakossági fogyasztáscsökkenéssel, meglóduló inflációval, újra emelkedő kamatpályával, ennek hatására visszaeső beruházásokkal, és mindezt egy olyan környezetben, amikor tulajdonképpen az orosz gazdaság versenyképessége de facto óriásit zuhan. Aversenyképességet jelentő olajárhoz elég példásan tudnak alkalmazkodni az oroszok" - véli a Portfolió vezető elemzője.

Madár István szerint ha nem esik tovább az olaj ára, Oroszország eddigi intézkedései miatt pénzügyi stabilitási, politikai szempontból problémás lépésekre nem feltétlenül kell számítani. Az ukrajnai események és a Krím-félsziget bekebelezése jelentősen megerősítette Putyin támogatottságát.

"Ugyanakkor természetesen nem lehet tudni, hogy mondjuk egy nagyon kilátástalan vagy nagyon lassú növekedéssel vagy esetleg tartós recesszióval küzdő országban mikor fogy el az emberek türelme, és mikor igényel politikai reakciót az, hogy népszerűségvesztés indul el a politikusokkal szemben" - fogalmazott a Portfolió vezető elemzője.

Madár István hozzátette: az árfolyamváltozás miatt jelentkező kiviteli többlet képes lehet a gazdaság stimulálására. Vagyis hosszabb távon a pozitív hatása a mostani helyzetnek az lehet Oroszország számára, hogy a külkereskedelmi mérlegben csökken az energiahordozók aránya, illetve rákényszeríti az országot, hogy más - a 90-es évek óta elhanyagolt - iparágak fejlesztésébe kezdjen.

Az Egyesült Államoknak sem feltétlenül kedvez

Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az amerikai gazdaságra pozitív hatással van a csökkenő olajár - hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában. A sajtóhírek szerint több tízezer embert bocsátottak el a nyersanyag árának esése miatt.

A pénzügyi válság óta az Egyesült Államokban minden negyedik munkahelyet az olajipar biztosít, ezért a csökkenő olajár komoly munkaerő-piaci problémát okozhat - mondta Pletser Tamás az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

"Jellemző, hogy a nem konvencionális olajiparban az átlagköltség valahol 50 dollár körüli szinten van. Érdekesség az, hogy az egyes mezőkön jelentős eltérések vannak. Például a Permian mezőn - mely az egyik leghatékonyabb - egészen 30 dollárig tudták a termelők levinni a költségeket. Az amerikai olajtermelés tavaly áprilisban érte el a csúcsát, azóta gyakorlatilag havonta 50 ezer hordóval csökken a napi kitermelés, és ezek a cégek valóban drasztikus mértékben elkezdték a munkaerőt vágni" - közölte az Erste Bank elemzője.

Az olajipari cégek hatalmas adóssággal rendelkeznek, becslések szerint 250 milliárd dollárnyi alacsony besorolású kötvényt bocsátottak ki az elmúlt időszakban, amit az alacsony olajár miatt várhatóan nem tudnak visszafizetni.

Az Aréna másik vendége, Madár István arról beszélt, sokan úgy látják, a Fed későn kezdett a kamatemelési ciklusba, és az olajárak változása, illetve a világgazdasági környezet és az amerikai gazdaság állapota miatt az idénre tervezett négy helyett előfordulhat, hogy egyetlen kamatemelést sem tud végrehajtani.

"Az egész olajár-zuhanás összekapcsolódik egyrészt egy kínai lassulástörténettel, másrészt egy, a Világbank nagy gazdasági gócpontjaiban megfigyelhető monetárispolitikai divergenciával, nevezetesen, hogy a Fed elkezdett szigorító pályára lépni, az Európai Központi Bank pedig lazít. Szerintem ennek a három nagy makrofolyamatnak a hatásait látjuk most, és ennek a zűrzavarnak vagy kockázatosságnak a hatásai csapódtak le például egész januárban a részvénypiacokon is, ahol egészen hektikus és nagy eséseket láttunk" - véli a Portfolió vezető elemzője.

Pletser Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a nettó importőr Egyesült Államok számára jó lenne az alacsony olajár. Ennek van ugyan némi pozitív hatása az amerikai gazdaságra, de ez minimális, így nem feltétlenül jelent kedvező helyzetet.

Kína miatt is csökken az olajár

A kínai gazdaság olajigényének csökkenése is közrejátszik a nyersanyag árának jelentős csökkenésében - mondta Madár István.

"Kínának alapvetően jó az alacsony olajár, mert ők is energiaimportőr ország, így természetesen jó nekik. Kína a világgazdasági növekedésnek az elmúlt években gyakorlatilag akár a felét is képes volt adni, tehát egyértelmű motorja gyakorlatilag az egész világgazdaságnak. Ez a súly kezd kisebb lenni, ami egyébként természetes folyamat. Ugyanakkor ahogy növekszik vagy ahogy lassul, az nagyon sok bizonytalanságot támaszt a befektetőkben" - fogalmazott a Portfolio vezető elemzője.

"A kínai gazdaság természetesen bővül, ennek hatására az olajkereslete is növekszik, csak nem olyan mértékben, mint ahogy az korábban tapasztalható volt. Ennek következtében a kínálat - amely viszont szintén autonóm módon alakul, és ráadásul valamennyire folyamatos keresletnövekedésre bazíroz - viszont még nagyobb ütemben nőtt. Ebből fakadtak azok a feleslegek, amelyek végül az olajárat is ennyire látványosan visszahúzták" - magyarázta Madár István.