"Már tudatosabbak a magyar síelők és vásárolnak utasbiztosítást, ha hosszabb időre mennek. A probléma még mindig azokkal van, akik rövidebb időre, "átugranak" egy vagy két napra például Ausztriába síelni, azt mondják, nem lesz semmi baj, és gyorsan hazaszaladunk, ha gondunk van. Egy láb- vagy kéztöréssel azonban elég nehézkes akár csak százötven kilométert autózni a magyar határig" - figyelmeztetett a MABISZ utasbiztosítási tagozatának vezetője.
Horváth Péter hozzátette: fontos, hogy az egységes európai egészségbiztosítási kártyával rendelkezik, annak nem minden esetben fogják ezt elfogadni a síterepek közelében lévő magánklinikákon, például Olaszországban, Franciaországban. Általában csak a nagyobb városokban lévő állami kórházak fogadják el, de az odaszállítás költségét soha nem fogja elszámolni a társadalombiztosítás. Egy helikopteres mentést tehát biztosan a sérültnek kell kifizetnie, ha csak ilyen kártyával rendelkezik.
Kevesen gondolnak az úgynevezett harmadik személynek okozott kár és annak megtérítésére. Érdemes megnézni, hogy tartalmaznak-e a biztosítások felelősségbiztosítást, az mekkora összegű, illetve ügyvédi költségtérítést, mert szükség lehet a helyi ügyekben járatos személy segítségére - hívta fel a figyelmet a MABISZ utasbiztosítási tagozatának vezetője.
Horváth Péter elmondta, biztosítás szempontjából a síelés általában nem számít extrém sportnak; vagy benne van az alapmódozatban, vagy úgynevezett síbiztosítást kell kötnünk. Az extrém sportokra szóló biztosítás egy picit több, azt a búvárkodás, bungee jumping, motoros sportolás, például vízi-síelés esetén érdemes kötni.
Hanganyag: Panulin Ildikó