"Nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy sem Lengyelországban, sem Magyarországon, semmiféle végleges döntés nem született" - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Hozzátette: Lengyelországban annyi történt, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy jogszabályi tervezetet, ami alapján valóban progresszív adórendszerrel sújtanák a kereskedelmet. A miniszteri biztos is kitért a nyilatkozatában arra, hogy ez egy olyan progresszív adótervezet, amelyhez hasonlót Brüsszel több alkalommal megtiltott és felfüggesztett.
"Magyarország esetében 2015-ben, mind a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, mind a progresszív reklámadót felfüggesztette a brüsszeli bizottság és Magyarországnak át kellett dolgoznia őket - egységes kulcsot kellett bevezetnie mindkét adó esetében. Ez azt jelenti, hogy a brüsszeli bizottság álláspontja eddig teljesen egyértelmű volt: olyan adót, ahol indokolatlanul hátrányosan sújtanák a külföldi befektetőket bármely tagországban, nem enged bevezetni.
Vámos György hangsúlyozta, hogy a magyar kormány akkor fog csak lépni, ha Lengyelországban olyan adót tudnak kialakítani, amely valóban jobban terheli a nagy áruházláncokat, ugyanakkor a brüsszeli rostán is átmegy.
"A lengyel kormány azt az ágazati különadót koppintja most le, amelyet 2011 és 2013 között alkalmazott a magyar kormány. A brüsszeli bizottság akkor semmiféle érdemi döntést nem hozott, hiszen a magyar kormány 2013 végén kivezette ezt a különadót, és a bizottság egy elhúzódó eljárásban már nem dönt. Mai ismereteink szerint kizárt dolognak tartom, hogy egy ilyen adó, amelynek csak a tervezetét ismerjük, a brüsszeli rostán átmenjen" - fogalmazott a miniszteri biztos.
Mint mondta, a kormány szándéka egyértelmű: támogatni szeretné a hazai kisvállalkozásokat.
"Ezzel semmi baj nincsen. A probléma ott kezdődik, vajon tud-e olyan adórendszert alkotni, amely nem ütközik brüsszeli akadályokba" - fűzte hozzá Vámos György.
Hanganyag: Kaputa Júlia