"Mindenképpen jó eszköznek tartom, persze abban az esetben, ha a zsebpénznek megvannak a maga szabályai" - mondta Himer Csilla pénzpedagógus az InfoRádiónak.
Hozzátette: azt szokta javasolni a szülőknek, hogy a zsebpénzt úgy próbálják meg alkalmazni, ahogy nekik is havonta érkezik a fizetésük.
"Tehát van egy adott keret, amivel tud számolni a gyerek, és utána minden mást ebből kell megoldani. Nemcsak a csokit, rágót, szórakozást, a pizzériát, a mozit és a fagyizást, hanem például a bérletvásárlást és a menza befizetését is."
Mint mondta, a menza befizetését mindenképpen a szülő állná, ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy a szülő megy el befizetni, a gyerekkel küldi be a pénzt vagy beépíti a zsebpénzébe. De ha a gyerek látja, hogy milyen sokféle kiadás kapcsolódik hozzá, akkor valószínűleg több fogalma lesz a pénz értékéről, illetve arról, hogy mi mennyibe kerül. Ha neki kell gazdálkodni, sokkal jobban meggondolja, mire szán pénzt a kötelező kiadások mellett.
"Sajnos vannak olyan családok, akik alacsony jövedelemből élnek, és nem tudnak zsebpénzt adni a gyereknek. Meglepő módon a legszegényebb és a gazdagabb családoknál azt lehet látni, hogy a bevételeiket nagyon sokféle területről próbálják megszerezni, ez a bevételi portfólió. Egészen más jellegűek a bevételi források a két esetben, ez kétségtelen tény. De ha a gyerek látja, hogy a szülő próbálkozik és van többféle lehetőség, csak ki kell használni, előbb-utóbb rájön, hogy neki gyerekként is vannak lehetőségei, ha keresi azokat" - hangsúlyozta a pénzpedagógus.
Hozzáfűzte: a saját lehetőségeihez mérten, ha csak kicsivel is, hozzá fog tudni járulni a családi költségvetéshez, ha ő magának egy zsebpénzre valót összeszed.
"A családok itt azzal tehetnek legtöbbet, ha látják rajtuk a próbálkozást. Nagy segítség lehet az is, ha majd az iskolán keresztül juttatnak el pénzügyi ismereteket a gyerekekhez. Úgy tudom, a minisztériumban egy munkacsoport már gőzerővel dolgozik ezen" - mondta Himer Csilla pénzpedagógus az InfoRádiónak.
Hanganyag: Sánta András