eur:
395.62
usd:
371.93
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma

Portfolio: MNV kontra Orbán Viktor?

Az elmúlt hét egyik legnagyobb eseménye az FHB közgyűlése volt, amelynek következtében 30 takarékszövetkezet emelt tőkét a jelzálogbankban - írja a portfolio.hu. Fontos intermezzo volt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) - jegyzési elsőbbségre hivatkozva - jogi támadást indított az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelése, közvetve az azt megvalósító takarékszövetkezeti szektor ellen. A Portfolio elemzése szerint az ügy érdekessége abban áll, hogy Orbán Viktor és a kormány 2014 óta stratégiai szövetségesként tekint az új takarékszövetkezeti integrációra, hiszen "a kormány érdekelt a takarékszövetkezetek sikerében, szerinte azok stabilitást és nyugalmat hozhatnak a gazdaságba."

Függetlenül attól, mennyire értünk vagy nem értünk ezzel egyet, feltűnő az ellentmondás a miniszterelnök szavai és az MNV akciója között, amire érdemes ráirányítanunk a figyelmet - áll a portfolio.hu cikkében.

Miközben a lap információi szerint a miniszterelnök karácsonyi szabadságát töltötte, az MNV meg sem várva, hogy kiderüljön, a közgyűlés felhatalmazása alapján kik jegyezték le az FHB új részvényeit, két nap múltán bírósághoz fordult, azt kérve, hogy a társasági határozatokat helyezze hatályon kívül, és végrehajtásukat már most függessze fel. Mint ismeretes, részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elutasította. Csak az MNV lépése és közleménye után derült ki a lényeg, az új részvényeket a kormány szövetségesének tartott takarékszövetkezetek jegyezhették le.

Korábban az MNV se így akarta

Az FHB még aznap cáfolta az MNV állításait, jelezve, hogy a társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nem döntöttek a társaság részvényeseit megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról.

Arról ugyanis a közgyűlés már 2014-ben döntött, amikor kizárta a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a társaság alaptőkéjének a felemeléséről - áll a portfolio.hu elemzésében.

Miután ilyen joguk a fenti 2014-es közgyűlés óta nem volt a részvényeseknek, a közgyűlés 2015. december 28-ai döntése sem az MNV-t, sem más részvényest nem fosztott meg a jegyzési elsőbbségétől. Az ominózus határozat, amely 2014. április 28-án született 99,81%-os igen szavazattal került elfogadásra, és az előterjesztést a maga idején a Magyar Állam nevében eljáró MNV is igen szavazatával támogatta.

A 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nem módosították a közgyűlés jegyzési elsőbbség kizárásáról szóló 2014-es határozatot. Erre az MNV a társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén - helyben - tett javaslatot. (A szerk.: a helyben tett javaslatokat egyes részvényesek általában egyik közgyűlésen sem szeretik, mivel egy jelentős részük kötött mandátummal érkezik).

A tőkeemelés részletei

Miután a társaság 2014-es közgyűlése kizárta, hogy az igazgatóság döntésével megvalósuló tőkeemelés esetén a meglévő tulajdonosok elsőbbséget élvezzenek az új részvények lejegyzésében, így ezzel vált lehetővé, hogy a 2015. december 28-i közgyűlés után az FHB igazgatósága az új részvények átvételére a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének harminc - az új részvények átvételére vonatkozó, előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tevő - takarékszövetkezetét és Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t jelölje ki.

Ezzel bezárult a kör - írja a portfolio.hu - ,az FHB nem csak az integráció tagja, hanem a tőkeemeléssel a takarékszövetkezetek is beléptek a tulajdonosai közé, mégpedig számottevő tulajdoni hányaddal. Az új részvények ellenértéke, 30,5 milliárd forint a bank közleménye szerint 2015. december 30-án teljes egészében megfizetésre került - áll a Bank közleményében.

A tőkeemelést követően a társaság jelenlegi 6.600.001.000 forint összegű alaptőkéje 10.849.030.000 forintra emelkedett. A 2015. szeptember 30-i adatok alapján a Társaság konszolidált IFRS szerinti saját tőkéje ezzel 82,3 milliárd forintról 112,7 milliárd forintra emelkedett.

Nem tudjuk természetesen, hogy az MNV akkor is ezt lépte volna, ha tudja, hogy nem a Bahamákról érkező új tulajdonosok tőkeemelésében való részvételét akarja megakadályozni, korlátozni, de legalábbis késleltetni, hanem a vidéki Magyarországot, a vidéki pénzügyi szektort, közel 120.000 szövetkezeti tagot ,több, mint 1.000.000 (egymillió) vidéki ügyfelet és a vidék modernizációját képviselő takarékszövetkezeteket, de mindenesetre ez történt - írja a portfolio.hu.

Az MNV az új tulajdonosok kilétéről szóló bejelentést megelőzően mindössze pár órával közölte: bíróságon támadja meg a közgyűlés döntését, mely szerint - mint láttuk, az állam saját, korábbi szavazata szellemiségének megfelelően - továbbra sem kapnak jegyzési elsőbbséget a tulajdonosok.

"Pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2014. december 10-én Budapesten a takarékszövetkezetek évzáró ünnepségén azt is elmondta, hogy a kormány érdekelt a takarékszövetkezetek sikerében, mert azok stabilitást és nyugalmat hozhatnak a gazdaságba. A rendezvényen díszvendégként megjelenő Orbán Viktor miniszterelnök beszédében fontos pillanatnak nevezte, amikor a kormány arra a döntésre jutott, hogy Magyarország megújításával együtt a takarékszövetkezeti rendszert is megújítja".

Közölte, óriási viták követték ezt, aminek megfizették az árát, mert minden ilyen vitának van politikai ára. Kifejtette, a takarékszövetkezetek gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek. A kormány is érdekelt a sikereikben, azért is, mert egy olyan csoport részei, amelyben állami szervezetek és vállalatok is részt vesznek (mint például a Magyar Fejlesztési Bank vagy a Magyar Posta), másrészt ezen túlmenően is érdekeltek annak a közös programnak a sikerében, amely "stabilitást és nyugalmat hozhat legalább a gazdaság egy szegmensében".

Közölte: azért is vágtak bele a takarékszövetkezeti rendszer megújításába, mert a pénzügyi válság idején megtanulták, hogy bár a nemzetközi együttműködések egyre szorosabbak, minden egyre nemzetközibb, de ha válság van, akkor "mindenki hazaszalad", amikor baj van, akkor "mindenki osztrák lesz, német, vagy amerikai". Ha Magyarországnak nincs a saját pénzügyi szuverenitását megadó intézményrendszere - mondta -, akkor egyedül fog maradni, mint ahogy egyedül maradt a 2008-as válságban. Ezért döntöttek úgy, hogy ha Magyarország szuverén ország akar lenni, akkor pénzügyi szuverenitásra is szükség van, ahhoz pedig kellenek szuverén magyar pénzügyi intézmények. A Takarékbankra és a takarékszövetkezetekre ezen a szemüvegen keresztül tekintenek, és örülnek annak, hogy levonva a válság tapasztalatait, ma már a magyar bankrendszer és pénzügyi rendszer több mint ötven százaléka nemzeti kézben van.

"Nem muszáj ezzel minden további nélkül egyetértenünk, hogy megállapítsuk: az MNV akciója szembemegy az állam eddig nagyon is egységes és következetes politikájával a takarékszövetkezeti rendszer átalakításával kapcsolatban. Ha innen nézzük, a lépés legjobb esetben csak egy felejthető epizódja lesz a szilveszteri bakiparádénak" - zárul a Portfolio cikke.

Spéder Zoltán, az FHB elnöke a Portfolio-t kiadó Net Média Zrt.-nek és egyúttal tulajdonosának, a CEMP-nek is elnöke.

Címlapról ajánljuk

Újabb részletek az idősek jogosítványáról

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) tájékoztatása szerint 2021-ben 93 680 fő tett sikeres B kategóriás vizsgát, 2022-ben pedig 99 174-en, közöttük igen magas korú jelentkezők is.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×