Mind külső, mind belső kihívások előtt áll a magyar gazdaság, legyen az Kína, a Volkswagen-botrány, az itthoni uniós források jövő évi kifizetésének üteme és a következő negyedév a kormány számára egy lehetőség, hogy gazdaságfejlesztést támogató programot hozzon létre a következő három évre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János hozzátette, a cél, hogy a gazdasági növekedés 2 százalék fölött maradjon, mivel a magyar államadósság mérete ezt követeli meg. Kérdés, hogy van-e a kormány kezében olyan eszköz, amellyel ez a cél elérhető. A miniszter a Keresztapa című filmet idézve azt mondta: "nehéz ügy ez, de nem lehetetlen".
A lehetőségeket mérlegelve közölte, ha tavaly 1700-1800 milliárd forint volt az uniós források mértéke, és idén várhatóan 2200 milliárd lesz, akkor jövőre is legalább ekkora kifizetés szükséges, hogy a növekedés megmaradjon.
Emellett szintén szükséges lenne a banki hitelezés növelése, a kormány ki tudja ugyan használni a kezében lévő pénzintézeteket az uniós pénzek közvetítésében, de a hitelezés kérdését ez nem oldja meg önmagában. Lázár János szerint ehhez szükséges lenne a bankszektorral kötött megállapodás felülvizsgálata és megegyezés a bankokkal a hitelezés ösztönzéséről, valamint a magyar államnak ki kell szállnia a bankszektorból és a postát, valamint a takarékokat kell erősíteni.
A gazdasági növekedés megtámogatásában másik eszköz a bürokrácia csökkentése, ami egyben munkahelyek csökkentését is jelenti az államigazgatásban - mondta, hozzátéve, hogy a régióban itt a legnagyobb az állami foglalkoztatás aránya. A miniszter ezért a jövő héten 107 törvény módosítására tesz javaslatot, és ebben az építésügy, valamint az adóügyek nincsenek is benne.
A miniszter kritikus hangot ütött meg az utóbbival kapcsolatban. Enyhén bírálta, hogy a nemzetgazdasági tárca az utóbbi hónapokban nem a bürokratikus akadályok lebontásával foglalkozott, hanem pozícióharcokkal, hogy ki és milyen szervezeti felállásban irányítja az adóhatóságot.
Lázár János beszélt arról is, hogy vannak olyan ágazatok, amelyek nem kaphatnak uniós forrást, pedig szükség van ott is fejlesztésekre. Van több olyan, nemzetgazdasági szempontból fontos vállalat is, amely nem részesülhet ezekben a támogatásokban. Szerinte létre kell hozni egy olyan alapot, amelyet a bürokrácián megspórolt összegekből töltenek föl, és ebből lehet finanszírozni ezeket.
Szintén komoly kérdés, hogy az uniós forrásokat milyen hatékonyan tudja a gazdaság felhasználni. Szerinte az egyenlő hozzáférés a legfontosabb, hogy ne a forrásokat közvetítők éljenek megint jól az uniós pénzekből.
A miniszter megismételte, jövőre legalább 1500-1600 milliárd forintot ki kell fizetni az uniós pénzekből, de ez a gazdasági növekedés fenntartásához nem elég. Ugyanakkor - tette hozzá, nem találkozott még olyan kormányzati munkatárssal, aki erre azt mondta volna, hogy lehetséges. Arról nem beszélve, hogy a jövő évi kifizetési mérték is bizonytalan, mivel a tárcák elmaradtak a pályázatok kiírásával és sok esetben még mindig a szakmai viták zajlanak, pedig a kormánynak továbbra is az a terve, hogy 2017 első félévének végéig kiírják a teljes ciklus uniós forrásaira a pályázatokat.
Hanganyag: Panulin Ildikó