Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2015. július 21-én jelentette be, hogy az alapkamat-csökkentési ciklus véget ért, és az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be. A monetáris tanács a július végi ülésen 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
Az MNB elnöke kiemelte: az MNB a továbbiakban is támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint a monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyja, és a legnagyobb valószínűséggel a jövő év végéig terjedő előrejelzési távlatban sem módosítja 1,35 százalékos alapkamatát.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői azt a véleményüket emelték ki előrejelzésükben, hogy az MNB új negyedéves becslése az eddigi prognózisban szereplőnél alacsonyabb inflációt és lassabb gazdasági növekedést vetít majd előre, és ez feltételezhetően megteremti a lehetőségét annak, hogy a monetáris tanács enyhe hangvételű közleményt adjon ki a keddi kamatdöntő ülés után.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is azt jósolták hétfői prognózisukban, hogy az MNB valószínűleg 2015-re és 2016-ra is lefelé módosítja növekedési és az inflációs előrejelzését, jóllehet csak csekély mértékben.
A JP Morgan elemzői azzal számolnak, hogy az MNB a 2016-os átlagos inflációra szóló prognózisát néhány tizeddel, 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkenti a jövő évre várható alacsonyabb olajárak, a valamivel gyengébb növekedési kilátások, valamint a külső kereslet - főleg a kínai gazdaság lendületvesztéséből eredő - gyengülése miatt. A cég azt is valószínűsíti, hogy az MNB 3,3 százalékról 3 százalék környékére rontja idei évre szóló GDP-növekedési becslését.