Az elmúlt negyedévekben tapasztalt árnövekedés hatására a válság előtti maximumhoz képest jelenleg már csak 10 százalékkal lehet kevesebbért otthonhoz jutni, szemben a mélypontot jellemző több mint 21 százalékos árkülönbséggel. Reál értelemben az árszint a 2000-es év végét, illetve a 2011 végét-2012 elejét jellemzővel egyezik meg.
A tavalyi, átmeneti lassulás ellenére a piac továbbra is lendületben van, hiszen az idei első negyedévben a drágulás ismét megközelítette az eddigi legmagasabb értéket. A lakáspiaci felívelés kezdete óta eltelt egy évben (2014. áprilisától 2015. márciusáig) a lakásárak nominális értelemben 14, míg reálértelemben 15 százalékkal emelkedtek - derül ki az adatokból.
A lakáspiac kilátásai kedvezőek, ha a lakásépítési engedélyek számának alakulását nézzük. 2015 első félévében több mint 5500 építési engedély született, ennél többet legutóbb 2011 azonos időszakában adtak ki. Az engedélyek száma a jelentős növekedés ellenére továbbra is töredéke a válság előtti szinteknek.
Az átadott lakások száma csökkenést mutatott az első félévben tavalyhoz képest: az év első hat hónapjában kevesebb lakás készült el, mint a tavalyi év azonos időszakában, bár a mélypontnak számító 2013-as évet meghaladta az átadott otthonok száma.
A lakásátadások volumene már a harmadik negyedéve csökken, 2014 utolsó, 2015 első és második három hónapjában is kevesebb lakás készült el, mint egy évvel korábban. Továbbra is azt mondhatjuk, hogy az országosan növekvő építési engedélyszámok alapján a fejlesztéseknek hamarosan be kell indulnia.
A lakáshitelek piaca erős maradt, az idei év második negyedévében a hazánkban kihelyezett forint lakáshitelek összértéke április és június között meghaladta a 80 milliárd forintot. A hitelkihelyezés növekedése júliusban folytatódott, sőt fokozódott. 2014 júliusához képest közel 40 százalékkal emelkedett az új hitelek összege, júniushoz képest pedig szintén jelentősen, közel 10 százalékot bővült.
Úgy tűnik, a lakáspiaci fordulat immár elérte az ország nagyobb részét, mert valamennyi régióban árnövekedés volt tapasztalható 2015 elején. A drágulásban az élen jár a korábban a lakáspiaci felívelésben lemaradt észak-alföldi és észak-magyarországi régió. De több mint 10 százalékkal magasabbak már az árak az eddig is éllovasnak számító közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régióban. A legszerényebb növekedést a Közép-Dunántúl érte el, ám itt is meghaladta a drágulás mértéke az 5 százalékot.
A régiós bontással ellentétben a különböző település típusok között azonban még mindig akad csökkenést mutató csoport, országos átlagban a megyei jogú városokban a lakására több mint 6 százalékkal csökkentek az év elején. A tavaly még jelentős, 12 százalékos árzuhanást elszenvedő nagyközségekben viszont a legmagasabb, 18 százalékos mértékben emelkedtek az árak az év első három hónapjában.
2000 és 2015 között jelentősen javult a hazai lakóingatlanok megfizethetősége. Egyedül Heves megyében romlottak a lakásvásárlás feltételei, ahol a lakásárak a 2000-es évhez viszonyítva nagyobb mértékben nőttek, mint a havi jövedelmek. A másik, az általános tendenciától eltérő megye Hajdú-Bihar, ahol a feltételek szinte változatlanok maradtak, szemben az ország legtöbb megyéjében mérhető javulással. Könnyebbé vált a lakásvásárlás Tolna és Zala megyében; Baranya, Vas, Fejér és Pest helyi lakásvásárló lakóit is kedvezőbb helyzetbe hozta az elmúlt 15 év - derül ki az FHB Lakásárindexének adataiból.
Hanganyag: Panulin Ildikó