A közlemény kiemeli, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni fellépés közös, nemzeti érdek, amelynek kulcsa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló egységes szempontrendszer kialakítása, beépítése az ágazati és területi tervezési, döntési és végrehajtási mechanizmusokba.
E célokat hivatott szolgálni a stratégia, amely az élhetőség tartós biztosítására koncentrál Magyarországon, ezen belül a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzésére, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelmére. A célok között szerepel a fenntartható fejlődés biztosítása, amelynek alapja az erőforrások takarékos, hatékony kihasználása és az ehhez elengedhetetlenül fontos életmódváltás, szemléletformálás.
A stratégia részét képezi a nemzeti alkalmazkodási stratégia, amely kijelöli a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás ágazati cselekvési feladatait, továbbá a hazai dekarbonizációs útiterv, amely 2050-ig meghatározza az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés lehetséges irányait.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár a közleményben kiemelte, hogy Magyarország klímaváltozással szembeni sérülékenysége európai viszonylatban is jelentősnek tekinthető, ezért rendkívül fontos az éghajlatváltozás hatásaihoz időben és tervezetten alkalmazkodni.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben alaposan meg kell vizsgálni az édesvíztározók létesítésének kérdését, az életminőség javítása szempontjából elengedhetetlen erdősítési feladatokat, az építésügyi előírások felülvizsgálata révén az élhető városi zöldterületek kialakítását, és a nagy állóvizek, így a Balaton vízháztartásának kérdéseit.
A közlemény szerint a kapcsolódó intézkedéseket a stratégia cselekvési terve részletezi majd.