Rácz Margit: Görögország még mintaállam is lehet

Infostart
2015. május 21. 10:21
Ha Görögország végigviszi a reformokhoz szükséges intézkedéseket, még mintaállam is lehet - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Rácz Margit hozzátette: az nagy kérdés, hogy lesz-e olyan politikai támogatottsága a kormánynak, hogy ezeket a lépéseket elkezdje.

A jelenlegi görög kormány nem fogja levezényelni az államcsődöt, mert elsöpri a népharag - mondta Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.
 
"Az egy nagy kérdés, hogy lesz-e olyan politikai támogatottsága a miniszterelnöknek, a pénzügyminisztériumnak, a pénzügyminiszternek és a helyettesének, hogy ezeket az intézkedéseket elkezdje. Hogy kevesebb közfoglalkoztatott, előfordulhat, hogy átmenetileg csökkenő nyugdíjak, és ahogy a gazdasági tevékenység elkezdődik, egy NAV-szerű intézményen keresztül elindított kemény ellenőrzése lesz annak, hogy fizeted a rád kirótt adót."
 
Rácz Margit hangsúlyozta: ez lehet Görögország számára az államcsődön kívül az egyetlen út, aminek komoly nemzetközi támogatottsága van.
 
"A kapcsolati tőke - azt szokták mondani - sokszor többet ér, mint a pénztőke. Ha ezt nem veszélyeztetik, akkor Görögország a mintaállam lesz."
 
Államcsőd esetén Görögországban az állam által működtetett rendszerek néhány héten vagy hónapon belül megállnak, például az iskolák, vagy az egészségügyi ellátás - mondta Rácz Margit.
 
"Az államcsőd nem olyan, mint a háború, hogy szétlőnek mindent, tehát ami működni tud, például a privát szférán belül, az működni fog, de ha az egészet az önkormányzat tartotta fönt, az nem, mert az önkormányzatnak nem lesz pénze, mert az is állami pénz. Nagyon lecsavart fénnyel valami működni fog, de minden, amit az állam finanszírozott. Azt is gondolom, hogy egy időre bezárnak a bankok."
 
Egy államcsőd esetén Görögországban várhatóan újra bevezetik a drachmát fizetőeszközként - tette hozzá Rácz Margit.
 
"Korábban fognak meghalni azok, akiknek egészségügyi ellátás kell, lesz egy nemzedék, amelyik nagy számban nem fog munkát találni, lesz egy önkormányzati rendszer, amit újra kell szervezni. A válságban elcsonkult nagyon sok minden, aminek a javítására nem lesz pénz. De eltelik mondjuk egy év, nagyon rossz körülmények között, aztán ki fognak nyitni a bankok drachmában, lesz egy olyan árfolyam az euróhoz képest, hogy akinek eurója van, az hirtelen gazdag lesz."
 
Rácz Margit hozzátette: az államcsőddel a legszegényebb réteg jár majd a legrosszabbul.
 
 A görögöket nem a görögök miatt mentette meg az Európai Unió, hanem azért, hogy deklarálja az eurozóna egységét - mondta az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.
 
A görög kormány pontosan tudja, hogy mit kellene lépnie ahhoz, hogy önjáróbbak legyenek a költségvetés alrendszerei - mondta Rácz Margit,
 
"Például minimálbéremelést, az állami, a közalkalmazottak számának növelését. Előbbit megígérte Cipraszt, az utóbbit pedig már növelte. A szegénytámogatásban az ingyen élelmiszer nem egy akkora tétel, de a folyamatos ingyen gyógyellátás nagy tétel és borzasztó állapotban a megszorítások után az egészségügyi szolgáltatások, így aztán bizonyos dolgokat nem kellene megcsinálni."
 
A Magyar Tudományos Akadémia KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a görög kormánynak tételesen végig kellene gondolnia, hogy az ígéreteihez képest mit nem ad meg, és el kellene indítania a piacgazdaság felé vezető lépéseket.
 
"Beletornázta magát a Sziriza-kormány egy olyan rövid távú teljesítési kényszerbe, ami csak veszteségek árán vezet olyan irányba előre, ami benntartja Görögországot az eurózónában. Nagyon gúnyosan azt is lehet mondani, hogy annyira nem látta Varoufakis, hogy nem fog engedményt elérni az eurózóna garanciát vállalt tagországainak pénzügyminisztereivel szemben, olyan későn értette meg, hogy sem az oroszoktól, sem a kínaiaktól nem fog pénzt kapni, hogy tulajdonképpen elfogyott az idő."
 
Rácz Margit hozzátette: bár az idő a görögök számára fogyott el, ezzel az eurozóna tagországai sem járnak jól, mert garanciát vállaltak a 250 milliárd eurós támogatásra, amit így ki kell fizetniük a görögök helyett.
 
"A 2008-as válságért nem az eurózóna a felelős, viszont az egyik elszenvedője ennek az eurózóna volt. A politikusai vélelmezték, hogy ha elengedik a görögöket, szétesik az eurózóna. Tehát a görögöket nem a görögök miatt mentették meg, hanem azért, hogy deklarálják az eurózóna egységét."
 
Rácz Margit hozzátette: az eurozóna olyan területen próbált egységet mutatni, ahol sosem volt egységes: a fiskális politika területén.

Hanganyag: Hlavay Richárd, Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos fõmunkatársa
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást