A német törvényhozás alsóháza megszavazta a lakbérféket

InfoRádió / MTI
2015. március 5. 18:48
Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) csütörtökön elfogadta a lakbérek emelkedésének visszafogását célzó úgynevezett lakbérfékről szóló jogszabályt.

A tartományok törvényhozási képviselete, a Bundesrat március végén szavaz a törvényről és várhatóan el is fogadja, a lakbérfék így áprilistól működhet. A legfontosabb szabály szerint a tulajdonos vagy ingatlankezelő bérlőváltáskor legfeljebb 10 százalékkal emelheti a kezdeti bérleti díjat a körzetben - kerületben, városrészen, településen - jellemző átlagos lakbér fölé. A szabály azokon a területeken érvényes, amelyeken lakáspiaci feszültség - meredeken emelkedő lakbérek, bérlakásínség - jellemző. A területek kijelölése a tartományi kormányok hatásköre.

A szövetségi kormány szerint a mintegy 21 millió bérlakás közül 4,2 millió található olyan régióban, ahol jelentős piaci feszültség alakult ki, és az új szabály évente 400 ezer lakásbérlőt ment majd meg a lakhatási költségek nagymértékű emelkedésétől.

A lakbérfék bevezetése a szociáldemokrata párt (SPD) egyik fő ígérete volt a választási kampányban 2013-ban. A koalíciós társ konzervatív CDU/CSU pártszövetség attól tartott, hogy az SPD-s elképzelés visszavetheti az ingatlanpiaci beruházásokat. A kormánypártok végül abban állapodtak meg, hogy a lakbérfék nem érvényes az újépítésű - 2014. október 1. után átadott -, és a teljes körűen felújított bérlakásokra.

Az ellenzék szerint az intézkedés nemigen védi meg a bérlőket a bérleti díjak elszabadulásától. Az SPD nagyszabású választási ígéretéből végül csak egy "lakbér-kézifék" lett - emelte ki a legnagyobb ellenzéki párt, a Baloldal szónoka a szavazás előtti vitában.

A lakhatási költségek emelkedése a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik Németországban, mert a lakosság nagy többsége nem saját tulajdonú lakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik.

A kezdeti díjat jelenleg egyedül a piac szabályozza, és a leginkább felkapott régiókban - főleg nagyvárosokban és egyetemvárosokban - gyakori, hogy az új bérlőnek sokkal többet kell fizetnie, mint amennyit a kiköltöző bérlő fizetett. A lakásbérlők érdekvédelmi szervezete (DMB) szerint ez a különbség például Berlinben és Münchenben 20 százalék, Münsterben 34 százalék, Regensburgban 36 százalék.