Vannak olyan országok, ahol szinte csak hazai tulajdonú pénzintézet működik, és vannak olyan országok, ahol majdnem kizárólag külföldi tulajdonúak tevékenykednek - mondta az InfoRádiónak Palkó István, a Portfolio elemzője.
Hozzátette: Svédországban, Franciaországban, Németországban nagyon magas a hazai tulajdonú bankoknak az aránya, ezzel szemben például a balti államokban nagyon alacsony. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet Európán belül. Nálunk nagyjából 50 százalék a hazai, illetve a külföldi tulajdonú bankok részaránya. Például Belgiumhoz egészen hasonló a magyar arány - mondta az elemző.
Palkó István kifejtette: a szomszédos országokban szintén vegyes a kép. Szlovéniában például a privatizáció megindulásáig magasabb volt a hazai, különösen az állami tulajdonú bankoknak a részaránya, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, és különösen Csehországban jóval alacsonyabb a hazai tulajdonú bankoknak az aránya.
Arról is beszélt, hogy nem függ össze egy adott országban a hazai tulajdonú bankoknak az aránya azzal, hogy mennyire fejlett az adott ország. Ugyanakkor például a magas állami tulajdonnak a részaránya válság esetén komoly kockázatokkal jár, hiszen az államnak kell az adófizetők zsebébe nyúlni azért, hogy megmentsen bizonyos bankokat. Ezt történt Szlovéniában.
Palkó István szerint nem létezik a szakirodalomban sem helyes arány arra, hogy mekkora a hazai tulajdon helyes aránya. Gyakorlati példák azt mutatják, hogy nincs is értelme ilyet meghatározni. Csehországban rendkívül stabilan működik a bankszektor, miközben szinte nincsenek hazai tulajdonú bankok, de például Svédországban szintén jól működik a bankszektor, viszont szinte nincsenek külföldi tulajdonú bankok. Tehát nem ez határozza meg egy bankrendszer helyes működését - tette hozzá.
Hanganyag: Kaputa Júlia