eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Magyarországon fut az EU legnagyobb gazdaságfejlesztési beruházási programja

Az Európai Bizottság pénteken a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének fokozására irányuló beruházási programot fogadott el, amely a kkv-k kutatási, innovációs és munkahely-teremtési képességének javítását célozza. A most jóváhagyott, közel 9 milliárd euró összeget mozgósító terv az EU legnagyobb önálló gazdaságfejlesztési beruházási programja a 2014 és 2020 közötti ciklusban.

A magyarországi kkv-k versenyképességének javítását célzó beruházási programot fogadott el pénteken az Európai Bizottság. A nemzeti társfinanszírozással együtt közel 9 milliárd eurós keret a kis- és középvállalkozások kutatási, innovációs és munkahely-teremtési képességének javítását célozza.

Mint a Bizottság közleménye megjegyzi, az Unió ilyen jellegű legnagyobb programjáról van szó a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program költségvetése - az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap által nyújtott 7,73 milliárd eurót és a nemzeti társfinanszírozást is figyelembe véve - összesen mintegy 8,8 milliárd euróra rúg.

A program a kutatási és innovációs potenciálra összpontosítva kívánja korszerűsíteni Magyarország gazdaságát: célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák (ikt) jobb kiaknázása, a fenntartható turizmus fejlesztése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén fenntartható és minőségi munkahelyek jöjjenek létre, többek között az idegenforgalmi ágazatban.

A program emellett elősegíti a pénzügyi eszközök felhasználását, így új finanszírozási megoldásokat kínál számos kezdeményezés - például a megújuló energia előállítása, valamint a lakások és középületek energiahatékonyságának növelése - számára.

A beruházási program elfogadása kapcsán Corina Creþu regionális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: "A mai napon elfogadtuk az EU legnagyobb önálló gazdaságfejlesztési beruházási programját. A program lendületet ad majd a magyar gazdaság növekedésének, fokozza versenyképességét és elősegíti a több és jobb munkahely teremtését. A kutatás, valamint a karbonszegény gazdaságra való átállás középpontba állítása nem csupán Magyarország, hanem az egész EU tekintetében előmozdítja közös célunk, a mindenkinek előnyös zöld és intelligens növekedés megvalósítását."

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos hozzátette: "Az Európai Szociális Alap az aktív munkaerő-piaci intézkedések, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területén megvalósuló magyarországi intézkedések finanszírozása által járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációja, a szociális vállalkozások foglalkoztatásban játszott szerepének megerősítése, illetve a fiataloknak kínált célzott támogatások - az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből juttatott további erőforrásokkal együtt - mind hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. A program keretében rendelkezésre álló valamennyi munkaerő-piaci eszköz új lehetőségeket teremt Magyarország polgárai számára."

A nemzeti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program néhány várható hatása:

• több mint 300 ezer munkanélküli - köztük csaknem 150 ezer 25 éven aluli fiatal - részesül majd a munkahely-teremtési kezdeményezések előnyeiből, valamint előreláthatólag 450 ezren fognak részt venni a foglalkoztathatóság javítását célzó képzésekben;
• a program kiemelt célja a munkahelyteremtés, amelyet elsősorban az alacsonyan képzettek munkaerő piaci integrációján, a szociális vállalkozások munkahelyteremtésben betöltött szerepének fokozásán, valamint a fiatalok foglalkoztatottsági esélyeinek javításán keresztül szándékozik biztosítani. A foglalkoztatás javulása a több mint 300 000 mindeddig inaktív egyén (amelynek többsége 25 év alatti) munkaerő piaci eszközökkel való elérésen keresztül fog megvalósulni.
• csaknem 12 500 vállalkozás - köztük 1500 induló vállalkozás - részére biztosítanak pénzügyi támogatást/tanácsadást, és további 8000 vállalkozás kap segítséget elektronikus szolgáltatásainak és az ikt alkalmazásának bővítéséhez;
• az energia- és erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedések mintegy 1400 vállalkozást támogatnak, továbbá a program keretében 240 MW megújulóenergia-előállítási kapacitást hoznak létre;
• csaknem 3000 kutatói állást hoznak létre, ezáltal lendületet adnak a kkv-k innovációs tevékenységének és a magyarországi kutatóintézeteknek, ugyanakkor javítják a magán- és a közszektorbeli kutatóközpontok közötti együttműködést; egymillió háztartásban bevezetik az új generációs széles sávú hálózatot, így a nagy sebességű internet lefedettségét az egész országra kiterjesztik; valamint
• a fenntartható idegenforgalomba - vagyis a helyi és félreeső gazdaságok növekedésének előmozdításába - való beruházások eredményeként megközelítőleg 1,6 millióan látogatnak el a természeti és kulturális örökségek helyszíneire.

További részletek a BruxInfo cikkében.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×