A 2009-től 2014-ig tartó időszakban a lakások árai az FHB Index alapján több mint 11 százalékkal csökkentek, míg a lakásbérleti díjak a használt téglalakások esetében 4,2 százalékkal emelkedtek az Otthon Centrum adatai szerint. Az előbbiek következtében a 2009-es szinthez képest a lakásbérlés a lakástulajdonláshoz képest jelentős 15-17 százalékos relatív dráguláson ment keresztül.
Az Első Lakásukat Vásárlók csoportja a vásárlást követő, vélhetően változó élethelyzetéből fakadóan tovább költözik pár év után nagyobb lakásba, vagyis fontos számukra, hogyan alakul egy körülbelül 5-10 éves időtávon a megvásárolt lakás ára és forgalomképessége. A lakásárak és bérleti díjak alakulása a bérlés és saját tulajdonlás közötti döntés esetében szintén fontos szerephez jut.
A döntést, hogy mikor kifizetődőbb lakást bérelni, illetve mely esetekben érdemesebb inkább otthont vásárolni, számos tényező befolyásolja. A két egyik legfontosabb, az aktuális lakásár- bérleti díj arány, valamint a várható lakásfelértékelődés.
Miinél olcsóbb relatíve a lakásvásárlás, annál alacsonyabb mértékű reál felértékelődés elég ahhoz, hogy a vétel felé billenjen a mérleg nyelve. Míg ha a bérlés kerül relatíve kevesebbe, már csak erőteljes lakásár-növekedés esetén érdemes ingatlant vásárolni.
Amennyiben a lakásbérleti díjak tovább növekednek, az egy évre megállapított bérleti díj is növekedni fog, ezáltal csökkentve a bérlés és vásárlás költségei közötti különbséget. De szintén a vásárlás malmára hajthatja a vizet a lakásárak várható jövőbeni növekedése, aminek hatására a tulajdonosok plusz hozamokra tehetnek szert. A befektetés hosszú távú jellege miatt az is elmondható, hogy a lakásvásárlás kontra bérlet döntésben legtöbbször a várt áremelkedés a meghatározó faktor.